Vannak emberek, akik imádják a drámát, és a feszültséget.
Ezek az emberek azok, akik kimondottan élvezik, ha rád csaphatják a telefont minden ok nélkül.
Élvezik, hogy a szavadba vágnak, kiforgatják a mondandódat, meghazudtolnak, elbizonytalanítanak, bűntudatot, szégyenérzetet keltenek benned.
Élvezik, ha össze vagy zavarodva, ha bűnösnek érzed magad, ha megbetegszel, ha rosszul vagy, ha sírsz, ha könyörögsz.
Vannak emberek, akiknek nincs szívük.
Akik csak hatalmat, kontrollt, és birtoklást akarnak, azt látni, ahogy térdre rogysz, kiszolgáltatott leszel, elesett, és magatehetetlen.
Ezek az emberek nem szeretnek téged.
Magukat sem szeretik.
Ezek az emberek nem jók, nem szép a lelkük, nincs bennük empátia, odafigyelés, melegség, együttérzés.
Ezek jégcsapok.
Kötődsz hozzájuk, mert nem tudsz szabadulni, mert mindig odadobnak neked egy kis gumicukrot, egy vidám napot, egy utazást, egy ajándékot, egy beszélgetést, mikor azt érzik, elhagyni készülsz őket.
És fellángol benned a remény, hogy jé, hát van ilyen arca is, akkor biztos jó ember, biztos meg fog változni, biztos minden olyan lesz, mint egy tündérmese!
De sohasem lesz az.
Ez egy kísértetház, tele szellemekkel, sötétséggel, és félelemmel.
Tele a rettegéseddel, a kételyeiddel, a fájdalmaiddal, a reménytelen erőfeszítéseiddel.
Gyere el!
Tudom, hogy nehéz, mert szeretnéd megmenteni, megváltoztatni, vonzódsz hozzá, megfulladsz nélküle, de gyere el! Ez egy délibáb, egy illúzió, egy mérgezett alma, ami kívülről csodaszép, de belül halálos, és minden része rohad.
Nem lesz szíve, nem lesz lelke, nem lesz kedves, sohasem fogod érdekelni, sohasem lesz egyenrangú a kapcsolatotok, mindvégig szenvedni fogsz. És ez nem 99%, hanem 100.
Gyere el, ha fontos az egészséged, a gyereked egészsége, a jólléted, a szabadságod, és a józan eszed visszaszerzése!
Gyere el, hogy visszatekintve meglásd: egy csapdahelyzetben voltál, egy elvarázsolt kastélyban, ahol semmi sem volt az, ami, ahol csak szemfényvesztés és illúzió volt minden.
Gyere el, különben belehalsz!
Nem ezt érdemled, nem ez a végállomás, nem csak ennyi jár neked, nem csak ennyit érsz! Ezt mind ő hitette el veled, hogy szívni tudja az energiáidat, és hogy azt érezd, nélküle egy senki lennél!
Minden pont fordítva van.
Te vagy az erős, és ő a gyenge.
Te mondasz igazat, és ő hazudik.
Neki van rád szüksége, nem neked rá.
Ő van alul, és te vagy felül.
Ő a szerencsétlen, és te vagy az életképes.
Gyere el, mert ha maradsz, megőrülsz, megbolondulsz, kikészülsz, lecsúszol, elveszel, és örökre ott maradsz a fekete kút alján, ahol senki sem hallja a kiáltásodat, és senki sem hisz neked!
Gyere el, kelj fel, nyisd ki az ajtót, lépj ki rajta, csukd be magad után, és soha többé ne nézz vissza!
Iszonyú nehéz, tudom, de ez egy szörnyekkel teli ház, nem véletlen, hogy félsz!
Gyere ki a fényre, itt várunk rád, itt van a biztonság, az egészség, a józan ész, a boldogság, az összefogás, az új élet!
Ne maradj, mert megeszi a lelked, kifacsarja belőled az életet, felmossa veled a padlót!
Nem erre születtél!
Te egy értékes, okos, szerethető ember vagy, akinek igenis jár a megbecsülés, a szeretet, az odafigyelés, a gondoskodás, a nevetés, a jó szó, és a támogatás.
Tudom, hogy nem hiszel nekem, de én már kijöttem a házból, és hidd el, jártam odabent, ismerem minden egyes zugát, a pincétől a padlásig.
Gyere ki, mert itt van levegő! Odabent dohos, és fullasztó minden!
Gyere ki, és fuss olyan messzire, amilyen messzire csak tudsz!
Csodálatos házak várnak rád, meg fogod őket találni, csak az első lépés nehéz!
Lépd át a küszöböt, és fuss!
Nincs más választásod, meg kell tenned magadért!
Drukkolok!
Szeretettel:
Viki ❤️
Forrás : Bihari Viki
