Kísértetház

 Vannak emberek, akik imádják a drámát, és a feszültséget.

Meddig várjunk?

 Nem mindegy, kik között gyógyulunk... meddig várjuk a megértést, a belátást, a jóvátételt, az elfogadást egy nárcisztikus/borderline kapcsolatban? Elkerülhető-e az összeomlás? Honnan ismerem fel a kamu vagy látszatváltozást? Mire jók a meg/érzések, az intuíció? Lehet-e ezt fejleszteni, használni a céljaink, életfeladataink felismerésében?

Egy régebbi írásom erről, talán nemcsak ezt a témát érintve.

Néző. Pont. Váltás.

 A konfliktusok, azon a szinten, ahol keletkeztek, megoldhatatlanok. Ezért jó, ha van egy barátod, akinek elmondhatod a gondodat. 

"Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett." A. Einstein

Szégyen és szeretet

 "Hogyha én lennék a király, megtiltanám, hogy egy anya vagy egy apa vagy egy tanár megszégyeníthesse a gyerekét.

Van helyed. Van hangod.

 Amíg a rejtett bántalmazás, a toxikus emberi játszma jelen van a magánéletedben, toxikusként jelenik meg és marad a vállalkozásodban, munkádban. Lehet ördögnek feltüntetni a másikat, angyalként magunkat ... de ez sajnos nem ilyen egyszerű. És... nem vezet sehova. Mert az angyalok is leesnek időnként és elvesztik a szárnyaikat. Rossz környezetben soha nem is fogják megtalálni ezeket. Hacsak... gyökeresen nem változtatják meg a reakcióikat.