"Nem az a probléma, hogy félsz. Az a probléma, hogy a félelem dönt helyetted:
hallgatsz - amikor beszélnél - és azt mondod magadnak, hogy te “ilyen csendes vagy”
elkerülöd a konfliktust - amikor a határaidat átlépik - és azt mondod magadnak, hogy “konfliktuskerülő vagy”
nem cselekszel - mert “úgysem sikerülne” - és azt mondod magadnak, hogy “nem vagy elég jó”
Pedig ez a saját, félelem generálta történeted önmagadról.
És ezzel magadat fosztod meg a lehetőségektől."
Klisé
*
Erős és igaz gondolatok a hiányról és a félelemről, amely akkor irányít, amikor csendben maradsz a határaid védelme helyett.
A bátorság hiánya nem a félelem létezése, hanem az, amikor a félelem irányítja az életed: amikor elhallgatsz ahelyett, hogy megszólalnál, és amikor csendben maradsz ahelyett, hogy meghúznád a határaidat.
A hiány és félelem álcái - árnyoldala a kapcsolatokban
Csendességnek hazudott elfojtás, amikor nyelni kell a szavakat.
Békésnek nevezett konfliktuskerülés, amikor átlépik a határaidat.
Toleranciának hitt önfeladás, amikor mások igényei előbbbre valók.
Szeretnéd, hogy segítsek átgondolni, hol lépik át leggyakrabban a határaidat?
A hallgatás elfojtás, nem békét teremt, hanem csak gyűjti benned a dühöt és a fájdalmat.
Hogyan tudsz változtatni ezen? Kicsi és biztonságos lépések: Kezdj el apró helyzetekben nemet mondani, amikor valami nem jó neked.
Őszintén mondd el a másiknak és nyugodtan, hogy mi a határ, ahelyett hogy magadba fojtod a szót. ÉS: FGYELD a reakcióját. Figyeld meg, mennyire érezted azt, hogy emelnek vagy szívják az energiád.
Határépítés: a nárcisztikus felnőtt gyermekeinek nem lehettek határai, kimondatlan szabályok és láthatatlan elvárásoknak kellett megfelelned: ne érezz, ne gondolkodj, ne szólj...
Merj sebezhető lenni, de ne mutasd. Készülj fel a nemleges válaszra, az elutasításra. Elkerülheted a konfrontálódást? Lehet ezt csendben is, sőt ez a legnehezebb!!!
