Új, csodás álmok jönnek

 Bemutatkozom - önvallomás -
(Hihetetlen, hogy ezt leírom.) És iszonyat hosszú, én szóltam.

- ilyet akkor szoktam írni, amikor valamilyen érzés felerősödik bennem, most a hála érzése - értetek - hogy egy hullámhosszon vagyunk, gyógyulunk, mert nincs félelmetesebb erő annál, mikor megtalálod a saját belső erőd. Azt, ami ott volt mindig is benned, mélyen elrejtve a gyerekkori álmaidban. Minden tehetséged a trauma alatt rejtőzik. Minden trauma a jellemed formálja, fedi fel. Minden gyógyulás a trauma és a bántalmazás ellenére és nem a bántás vagy  bántalmazó miatt történik. Magamnak IS hálás vagyok, hallatszódjon ez most nagyon önzőnek, pedig nem az. Olvasd el, miért gondolom így.   Mindaddig, amíg azt hallod, légy hálás, mert bántottak, és ami nem öl meg, az megerősít, annak innen üzenem és nem a fotelből, hogy nem: az traumatizál. És traumát traumára halmozva választjuk életünk társát. És a végén megtanuljuk magunkat választani és a bántást és a szeretet szót KÜLÖNVÁLASZTANI. A szeretet nem fáj.

Nem az számít, hogy mit hiszek. Hanem az, hogy MIÉRT ebben hiszek.

Emberből vagyok: tévedek.

Emberből vagyok, változom.

Emberből vagyok. Sérülök. Sebezhető vagyok. Be nem gyógyított léleksebeim vannak: triggerelhető vagyok. Emberből vagyok. Kodependens vagyok. Empatikus vagyok.

Magamat kéne megmenteni: NEM eltemetni magam az álmaimmal együtt?

Vannak még álmaim?

Az, hogy nem kérek segítséget, már maga egy traumaválasz. Gyermekként túl korán arra kondicionáltak: "légy önálló". Maximalista lettem.

Gyermekként sokat féltem, fenyegetve éreztem magam: halogató is lettem.

Most a hajamnál fogva húzom ki magam a sárból.

Gyászolok. Az illúzióimat. Megsiratom a régi álmaim és azt, hogy hittem olyanban, ami szemfényvesztő volt.

Zéró méltóság és önbecsülés.

Szubzéró önbizalom.

Ellopott bizalom és szeretethiány. Ősi ok. A muszáj nagy úr. A megfelelés a részemmé vált.

Nem az én hibám volt, hogy alulválasztottam, bizonygattam, rajongtam, imádtam, túlszerettem. Ez csak egy önbüntető minta, tudatalatt futó program, önszabotáló séma bennem.

Már látom, hová vezet ez az út. A pokol felé vezető út is jószándékkal van kikövezve.

Önfeláldozó, megmentő mintáim megtöröm.

Hihetetlen, hogy ezt leírom.

Mert az én felelősségem, hogy gyógyuljak és ne adjam tovább ezt a mintát öntudatlanul azoknak, akiket szeretek.

Innen indultam, egy kőkemény átsírt, kiírt, átírt 4 hónap után. Aztán újra beleestem. Ismét magány. Kerestem önmagam.

Ne sírj, írj.

Ne félj, élj.

Beszélj. ÉLJ.

És én írni kezdtem. Ez volt a terápiám.

Aztán hallgattam.

Aztán figyeltem.

Próbáltam összerakni egy új világot.

De ez csak az enyém, a tiéd más.

Csak a gyökerek, az ősi fájdalom a közös.

Mindenki másképp és máshol virágzik.

Több tíz éve látom és csinálom.

Veled vagyok.

Ilyenkor magammal is vagyok.

Mert te segítesz azzal, ahogy elmondod, hogyan látod a világot.

Miért maradsz ott, ahol nem szerettek.

Miért nem találod a helyed. A hangod.

Ahogy anno én sem.

Ott ülsz előttem és te én vagy. Abban a pillanatban. És én te vagy.

Ez ez a legnehezebb része a segítő munkának, hallgatni merni, a másikat és azt, hogy ez bennem visszhang is egyben.

Márti**

Érti, aki érti.

Ha nem érted, menj tovább.

Aki nem veszített soha, az nem értékeli a csendet, nem érti a szót, ami a csend fájdalmából majd öröméből születik.

Új álmok jönnek.

Vigyázzatok magatokra, a nehezen megszerzett belső békétekre.

Töltődjetek széppel, jóval, menjetek jó emberek közé, akik tudják már, milyen veszteni, fájni és túlélni. És mégsem erről beszélnek. Meghaladták, túlszárnyalták már ezt.

********************

Szeretetfüggő vagyok. Alapból (ilyen a személyiségem, a jellemem) magamban keresem a hibát, mindig: mit teszek rosszul? Hogyan javítsam meg? Hogyan hassak rá, hogy a kapcsolati dinamika változzon?  És szerelemkerülőket vonzok. Akik pont fordítva működnek. Akik rejtetten kontrollálnak és manipulálják az érzéseimet, bűntudatot keltve bennem, hogy minden az én hibám, mert miért nem szerettem őket jobban. miért nem fogadtam el őket úgy, ahogy vannak, mert a számba rágták a spiriszövegeket a netről, higgyem már el, csak én tehetek arról, hogy ez nem megy NEKÜNK.

Ja, már nem. Én tudok változni. Ők nem. Én tudom a személyiségemet gazdagítani, a jellemvonásaimat tisztán érezni és látni, ha benned megvan. És azt, ha nincs.   Az egyensúly nagyon dinamikus, sosem statikus. És már mindig visszabillentem. 

Iszonyat hosszú már eddig is, ami kijött belőlem. De vége a viszonynak, az iszonynak, a sok kétségnek: "vagy ez vagy az", köszönet a szárnyaknak és nem az árnyaknak, a hősöknek, akik inspiráltak, és elhitették saját sorsukkal velünk, hogy mi magunk is azok vagyunk, Hősök!: SENKIVEL nem kell felvennünk a versenyt, nem kell bizonyítgatnunk, csak megengedni magunknak azt is, hogy "semmit" is néha csináljunk. A kiégés nagyon nem vicces téma. 

 Megsiratom a régi álmaim és azt, hogy hittem olyanban, ami szemfényvesztő volt. Mert megtaláltam a legrejtettebbet, amit már polcra tettem felnőttként. Most előveszem. És ahhoz, hogy hű maradjak a gyermekkori álmaimhoz és hogy büszke lehessen a bennem élő kicsi Márti, az összes negatív érzéssel meg kell bírkóznom, ami még valahol mélyen blokkol. Rétegről rétegre bontom le, ilyen ez az önreflexió. Mindig tele ambivalens érzésekkel, kétségekkel, félelmekkel, bizonytalansággal, hogy jól döntöttem-e,  és mindig tele valami jóval is.

Mert már tudod:

Dolgunk van az érzésekkel. A bánattal. A haraggal. A szomorúsággal. A keserűédes hibákkal, a gazsággal, az igazsággal.

A te igazságod - a te utad.
Te rajta vagy?

Rédling Márti** - fejlesztő vagyok, veled vagyok, gyerekkel vagyok... kreatív EQ tréner, túlélő, tanár, coach vagyok .... de most író, hallgató, titeket hallgatlak, itt vagyok, itt ülök veletek szemben. Van kiút. Mosolygok. Fogom a kezed. Nem vagy egyedül.

/Félreértés ne essék, a Hősök, akikről írok: TI vagytok! Köszönöm a visszajelzéseket az együtt végzett munkáról, eltöltött időről, nagyon jól esett! Kívánom, hogy leljétek meg a csodás álmaitokat, mert jönnek, úton vannak felétek! Szeretettel:/
Márti** - sundayfilocafe@gmail.com
VIP konzultációk - online
Szeretettel: Márti** https://linktr.ee/slow2flow