Tudom, milyen sokszor érzed a gombócot a torkodban, a görcsöt a gyomrodban… Tudom, hányszor nem kaptál levegőt, mert elviselhetetlen volt a súly mellkasodon, és letehetetlennek tűnt, sőt mázsás súly nyomta a vállad is, a hátad is.
Ismerlek talán? Kicsit, igen. Hisz magam is innen indultam és ezen az úton járok. És itt ültök velem szemben és minden mondatban magamra ismerek. Egy korábbi önmagamra. A mostani, már tud meghallgatni, érvelni, dönteni, átlátni, lépésekben gondolkozni, hatásokat átlátni.
Nem, nem így élek, mindig mérlegelve, de éberebben és mégis, spontán, és… eső esetére mégis tervezve!!
Azért írok, hogy tudd, nem vagy egyedül és hiába vagyunk ufók egy empátiától megfosztott világban, tényleg van kiút és talán nem csak a tehetetlenség és reménytelenség érzése tarthat fogva és élni másképp is lehet: nem félni, élni, talán tényleg csak így lehet. Járni azon az úton, ami nemcsak kihívás, mert elbizonytalanítanak olyanok, akikben hiszünk, akiknek gondolkodás nélkül jót akarunk, hisz szeretjük, vagy mi a szösz.
Kihívás, de legalább tudjuk, hogy mi legalább megpróbáltuk! Mi legalább feszegetjük a határainkat és beleállunk: és vannak céljaink és keressük a belső hajtóerőt, a belső szabadságot, a belső békét, amit oly nehezen szereztünk meg.
Már tudjuk, hogy ezt nem engedjük el, soha többet és nem hagyjuk kibillenteni magunkat, csak ideiglenesen, hiszen megtanultuk visszabillenteni magunkat, van önreflexiónk, igen, van bűntudatunk, hisz van lelkiismeretünk!
És ha látom az irányt, azt a bizonyos lépcsőt, amire fel kell lépnem,
már ott is állok az első lépcsőfok előtt…
hát azt akarom, hogy tudd, sokszor MÁR a munka felét megtetted azzal, hogy elkezdted, hogy felléptél a legmagasabb lépcsőre. Mert hisz elkezdeni sem egyszerű és könnyű. Az érzelmi instabilitás, kiégés, stressz NEM opció!
Ne legyen neked olyan hosszú és bonyolult, mint anno nekem, támogatás, módszerek, eszközök nélkül. Totál egyedül.
Negyven felé már megérint a veszteség, a kiégés szele, és ilyenkor keserűbben, feketébben látva a helyzetet sokkal több a veszítenivalónk, nem véletlen, hogy többen is kérik a segítségemet, mert kezdik megérteni, hogy nincs más út: érezni azt is, amit eddig nem lehetett. Biztonságban. Hatékonyan. Mert haladni akarunk.
Légy te is FLOW & FREE! – Mert megéri szívből élni és talán csak így érdemes. De hogyan?
Te is szeretnél felszabadult életet és könnyűnek érezni magad?
Csináljunk valami újat: Beszélgessünk!
KULCS ÖNMAGAMHOZ – HIDAK EGYMÁSHOZ:
Reziliencia & Asszertivitás: Emberi kapcsolatok Felsőfokon
Mert “a második életed akkor kezdődik, amikor rájössz, hogy csak egy van.” Amikor megérted, miben vagy. Miért vagy. Itt és MOST. A Földön.
Hiszek az őszinte beszélgetések és az önreflexió sorsfordító erejében.
Nap mint nap tapasztalom.
Szeretettel és köszönettel nektek, akik rengeteget tettetek hozzám.
Márti**
Rédling Márta
#insync #slow2flow #vanhangod
