A mostani beszélgetések margójára:
[A szégyent a hallgatás élteti] ***
Nagy újrakezdő vagyok.
Voltam rákos, voltam fekete bárány.
Voltam hisztis, voltam sárkány.
Voltam régi, vagyok új, már nem fáj.
Ez egy régi témám, de annyira időtálló és aktuális. Bár ne lenne az.
**** 5 perc olvasási idő, csak haladóknak:
Nem tudom, melyik furább és nem annyira tapintható, hiszen igazából egy érzés: belehalni vagy újra megszületni.
Talán a felismerés, hogy ez nem én vagyok. Az fáj annyira.
Az fáj, hogy én soha nem tettem volna olyat, amit mások megengedtek magunknak és megtették velem.
Én szégyenlem magam mások helyett, a mások szégyenét is én cipelem. Pedig ez nem az én szégyenem. Azé, aki tette ezt velem.
De inkább ezt hordom, mint hogy ne szeressenek.
De inkább ezt viselem, minthogy ne legyek szerethető.
*
És elnyomod a dühöd, maximalista leszel. Amikor "Semmi sem elég jó nekem." - mondod.
Elnyomod a sírást, belül sírsz, halogatóvá válsz. Amikor "Én nem vagyok elég jó." - hallom.
Amikor lehullik az álarc és az egód már nem tud becsapni téged, már nem tagadsz, nem alkudozol, a dühöd lesz az, ami visz tovább, az, hogy elég már ebből, mert "Ez nem lehet az én életem!" - és valóban! Lehull az álarc és ami eddig bizonytalan volt, az most formálódni kezd.
Mert...
Beszélgetni kezdesz. Letapogatni a külvilágod.
Megismerni magad és látni másokat.
A felismerés fájdalma, az elegem van érzés, a dafke, a csakazértis fog elindítani.
Már látod magad, és megérted, akkor is szerethető vagy, ha nem az ő gondolataikat cipeled. Nem az ő érzéseit veszed magadra. Ott vannak a tieid is. Érzések. Igaz, nagyon bizonytalanok, visszahúzók. Naná, hisz emberből vagy: sebezhető és szerethető, fáj az élet, ezért elnyomod ezt az érzést. IS. És még mennyit.
Az elnyomott érzéseknek azonban van egy nagyon rossz szokásuk: a lehető legváratlanabb triggerek hatására robbannak ki belőled, a legváratlanabb módon.
Talán megfogalmazhatnád végre, ki is bántott meg és sértett meg annyira, hogy ép ésszel fel nem foghattad?
Hogyan építkezz ebből, és hogyan ne rombold már tovább magad. Mert amiből nem lehet végképp kijönni, az az önszabotázs. Mikor abbahagysz dolgokat, félbehagysz, eltűnsz. Mikor képtelen vagy befejezni azt, amit elkezdtél.
Sőt, ha szerető közegbe kerülök, kikérem magamnak. Túl jó ez nekem. Hihetetlen és Kellemetlen. MERT ismeretlen érzés.
***
(Milyen szeretet az, amiért meg kell felelnem? Ez a szeretet? Nekem Ez. Mert ezt hoztam otthonról. Ezt láttam szeretetnek. Ez ismerős. És minden, ami nem ilyen, nem hiszem el.)
Azért, hogy szeressenek, nem kell semmit tenni - kötelezően. Ha azt szeretnék, hogy gondolkozz, érezz úgy, ahogy ők, akkor nem téged szeretnek, hanem magukat ---> és ez nem az az egészséges, önérvényesítő szeretet, amire vágysz. Ez önzés. Ez érdek, nem önzetlen szeretet.
A szeretet nem hivatkozik arra, hogy mindenki a maga módján szeret. De ez ugye meg sem fordul a fejemben. Csak az, hogy szeressenek már! És nekem ezért meg kell felelnem! Egy szeretetmorzsáért odaadom a lényem, az életem, az álmaim, a mindenem.
Mert fel sem tételezem, eszembe nem jutna, hogy másvalaki önzőn szeret. Ál-empátiával közelít, hogy elérje az önös céljait. Manipulál. Sok kicsiny hazugsággal. Aztán ha bírod, akkor még durvábban.
Nem érted, ésszel fel nem fogható, de a szív, jelez. Hatalmi játszmákba vontak bele. Érzelmekkel manipulálnak.
Érzelmi üzlet.
Sebestyén Eszter szavai megdöbbentően igazak, ezzel zárom:
"És idővel (sok idővel) megtanulsz úgy bánni magaddal, ahogy mindig is megérdemelted volna, hogy bánjanak veled. Az újjászületéssel a lelkednek az a része, ami egy kicsit belehalt a bántásba, életre kel. Ezért a fájdalom. De ez a fájdalom már nem pusztít, és rombol. Hanem megment, épít, gyógyít, felszabadít. Ez az újjászületés fájdalma."
*
Csak haladóknak, saját felelősségre!
A bizonytalanságban tartás - Kiút a lebegő kapcsolatokból. Ha úgy érzed, itt az idő szintet lépni és kitörnél a társfüggésből, a toxikus, mérgező kapcsolatokból és nyitnál a hiteles szeretet felé, amit már rég megérdemelsz.
Kezdj el gyógyulni a korai traumából és fedezd fel, állítsd fel és óvd a határaidat.
Márti**



***
Segítek, a túlélő és a tréner szemével,
Szeretettel: Rédling Márti**
Mártikeddek - LifeGame - Önindító - onlne