Jogom van ahhoz, hogy az legyek aki vagyok, és ne az, akinek mások szeretnének látni.
Amikor realizálod a valóságot... amikor minden fáj és azt kapod, az nem fájhat, ha fáj, akkor nem annyira, ha mégis, akkor neki jobban, ha az sem, akkor is a te hibád. A felismerés szabadságot ad. De előbb pokolra kell érte menni. A fényt kerested, és áthurcoltak a sötétségen. Hát akkor végigmegyek rajta. Az érzésekből nincs kiút, nem lehet megkerülni őket, a kiút belőlük az, hogy keresztül kell rajtuk menni. Akkor is... ha nem akarod. Mert csak egyszer kell, hogy többé ne terítsen le.
Jogom van ahhoz, hogy ne hagyjam magam cserben, csak azért, hogy másnak könnyebb legyen.
****
Az érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyermekeként, jogom van:
Kijelölni az ÉNhatáraimat.
Az érzelmi kényszerítés elutasításához.
Az érzelmi autonómiához és szellemi szabadsághoz.
Jogom van távolságot tartani mindenkitől, akivel nem érzem jól magam, legyen az rokon is akár, ha leszívják az energiáimat.
Jogom van ahhoz, hogy ne hagyjam magam cserben, csak azért, hogy másnak könnyebb legyen.
Jogom van hozzá, hogy ne szégyelljem magam. Jogom van bűntudat nélkül nemet mondani.
Jogom van együtt érezni magammal, amikor hibázom.
Jogod van az érzelmi zsarolás, rejtett szóbeli, lelki, érzelmi bántalmazás tisztázásához ÉS az Önérvényesítő ÉNhatáraid felállításához, építéséhez és tartásához!
Jogaink ismerete az első lépés lehet a változtatáshoz, a gyógyuláshoz.
Jogod van nemet mondani. Asszertíven. Nem bántón. Nem indulattal.
Mert ha így teszel, és erre a másik kioktat, megleckéztet, intellektualizál, megnevel, racionalizál, megsértődik, mérges lesz, kiabál, csenddel ver, fenyegetőzik, áldozatszerepet vesz fel - ez mind őt minősíti. Nem téged.
Szeretettel: Márti**
#slow2flow #vanhangod #Mártikeddek
