Megmelengetni a lelkét felnőttként annak a kicsi, zaklatott és ingatag gyermeknek, aki valaha voltál, és akinek a szülői hang, mint parancsok, beégtek, több a rossz, mint a jó beidegződés, akkor egy erre célzott beszélgetés mindig érzelmi megrázkódtatás, különlegesen mély csend és elfogadó közeg szükséges ehhez.
Ha egyszer megérzed végre ezt, ezután már magad is ezt a megértést és meghallgatást keresed majd később is, bajban is. Itt minden hang a helyére kerül, néha könnyben úszva, néha megmosolyogva, de mindenképp haladva... valami olyan felé, amit nem tudsz beazonosítani... még.
Ebben a teljesítménykényszeres világban különösen nagy dolog, ha az ember tud lassítani és önmagával foglalkozni. Nehéz ilyenkor nem átesni a ló túlsó oldalára és sokat és sokáig azon morfondírozni, hogy "én mit rontottam el, én mért nem vettem észre, én miért nem tettem másképp, én mit csináltam rosszul."
Pedig a lényeg az, hogy felnőttként MIT (nem) engedek meg magamnak?
Ha megengeded magadnak azt, hogy az idődből erre is szánj... hát... Innen kezdődnek a nyarak. Így érnek véget a telek.
Márti**
"MERT én ebben az egészben hol vagyok?"
És én hol vagyok?
A világ tele van váratlan fordulatokkal, és épp, amikor átlátnánk a világot, a talaj kicsúszik a lábunk alól, és megint padlóra kerülünk. Kis szerencsével megússzuk egy kis horzsolással, amit egy ragtapasz eltakar, de néhány seb mélyebb, mint első látásra tűnik, és egy ambuláns kezelésnél többet igényel. Néhány seb esetében le kell tépnünk a tapaszt, hogy levegőt kapjon, és idővel meggyógyuljon.
Kövek, amiket cipelünk: "Az év végén mindannyian cipelünk valamit. Szavakat, amiket nem mondtunk ki. Sebeket, amiket elrejtettünk. Könnyeket, amiket senki sem látott. Nem könnyű elengedni azt, ami fájt. A csalódásokat. A megbántásokat. Azokat az emlékeket, amik még most is összeszorítják a szívet. De az új élethez tiszta lélek kell. Nem felejtés. Belső béke.
Azoknak írok, akik a biztonságot keresik.
Néha a zuhanórepülés az egyetlen, ami megtanít repülni. Gyere, segítek.Márti**
Üdv: Rédling Márti**
30/444-88-91
#slow2flow #EQbázis #empata #hiperérzékeny #sebezhető #emberi #vesztesjátszma #felismerés #túlélés #megküzdés #ÉLETújra
----
"Minden fájdalom és minden kín, amit nem értünk meg, nem dolgozunk fel, nem gyászolunk el, az velünk marad örökre. " ... és nagyon fontos: a fájdalmam senki más nem bírálhatja felül. Azt én tudom, csak én, mennyire fájhat. Temetni az illúzióimat, a reményeimet, az maga a szabadság. A hiány, a csalódás, a veszteség új embert csinál belőled. Összeroppant. Kicsire. Még kisebbre. És ez normális. Mert lehántja rólunk a felesleges tipródást, sóvárgást, kisírjuk vagy kiordítjuk, de többé nem vádoljuk magunkat. Nem fordulunk a bosszú felé, hanem magunkat kezdjük el tanulni. Nem takargatni a sebeinket tovább. Amik nem is most kezdődtek, hanem a múltban, megkövesedett tévhiteinkben gyökereznek: a szeretetért nem kell megdolgozni, nem kell kiérdemelni, nem kell bizonygatni, hogy én vagyok a lélektársad, az ikerlángod, láss már meg. Ilyenkor a 3 éves kislány vagyok, 30 éves testben... ugyanazt az érzést keresem, amire gyerekként mindig vágytam... magammal harcolok. Magam mentem.
A mostani beszélgetések margójára, szeretettel: Márti**
