2017. december 18., hétfő

A beszélgetés - út a jövőbe - A szavak titkos élete


Beszélgetni? Nem menő! Nem trendi!

Pedig másra sem vágyunk, minthogy...

  • végre rólunk legyen szó,
  • csak ránk figyeljenek,
  • tegye már le a másik a mobilt,
  • együtt nevessünk,
  • nagyokat hallgassunk.

Jobban szeretem ezt a szót - mély beszélgetések, mint hogy coacholok. Mert mégis, ki a  bánat akarna coacholtatni?


Csak ...

  • beszélgetni szeretnénk,
  • arra vágyunk, hogy meghallgasson minket valaki.
Jó slowban lenni és még jobb flowba is jutni. Slow to flow - lassíts, hogy élj! Minden beszélgetés elemi erő. Megélni a pillanatot... talán az anyukák érzik ezt igazán.  Amikor megjelenik a felelősség. A tudat, hogy villámgyorsan telik az idő, és nem visszahozható.

Minden történet erős és tanító. Hullafáradt, agyonhajszolt szülők, túlterhelt vezetők, néha két szót sem tudnak már fogalmazni, nemhogy ÉnIdőt biztosítani maguknak!

Pedig minimum 3 érvem van amellett, hogy egy jó beszélgetés mellett múljon az idő. Az idő, ami ugye nincs, meg én csinálom, meg ilyesmi. Meg ugye minőségire hajtunk.

Három? Van az több is! ÉLd meg te is. Érzezd meg, milyen a szabadság. Milyen adni és kapni. Együtt gondolkozni. Együtt örülni. Valahol megérezni az elfogadás folyamát. A megértés fontosságát.

És mert egy külső szem... több szem, többet lát. Mást lát. Elvárások és előítélet nélkül. És ez mindent visz!

"Csak hadd jöjjenek a szavak, azok mindig rejtenek valami fontosat." (Hakan Nesser)

Nincsenek megjegyzések: