2017. október 15., vasárnap

Váratlan szépség - Collateral Beauty





Ha ez a film nem megosztó, akkkor semmi sem. Megérhet katartikus magasságokat és mély lenézést is egyben, miszerint  túl nyálas és szentimentális,

Ez a film az, amiről csak te tudod eldönteni, hogy benned mit szólit meg.


Mit
mond egy piros személyiség a filmről: Unalmas, giccs, Coelho is megirigyelte volna
mit mond egy sárga: hú, ez ütött
mit mond egy kék: kicsit sok az érzelmes részlet
mit mond egy zöld: az élet csodája ez a film

 Egy normális ajánlót nem olvastam eddig, de támadó, értetlen és éretlenül kegyetlen kritikát annál inkább.

Naná, hogy megnézem hát.

Én magam azt gondolom, hogy a film gyöngyszem, mélyen belenyúlva a keleti filozófiákba, ami többek számara elérhetetlen, hihetetlen vagy érthetetlen és ezért könnyen lesz a filmből rétegfilm.

"Itt van nekünk a vásznon Dominónapot ülő Will Smith, akinek rá kell döbbennie, hogy kicsiny kis világunkban minden mindennel összefügg, s nincs fontosabb az emberek közt kiépülő kapcsolatoknál, még ha ápolás híján éppoly szeszélyesen képesek is összedőlni, mint az egymásra helyezett dominólapok."



Az ember érzelmi lény - Dale Carnegie... Az érzelmek hullámvasútján utazó, helyét kereső és úton lévő, kreatív, társas() lény. S ehhez mindenképp egyszer kicsit egyedül maradni - önmagunkkal.