2015. május 6., szerda

Májusnap - örömnap

Miután délelőtt megjött mind a két futár, akit vártam, plusz egy postás :-), kineveztem barátos szülinapját Örömnapnak. A hétfő ugrott, a ma délután viszont mégis felkínálta magát egy kis feltöltődésre, neki is jó volt így.

2015. május 5., kedd

Pillangók


Van egy mondás, ha izgulsz: I've got butterflies in my stomach.

És még mennyi... a kedvenceim:

A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk. (Nathaniel Hawthorne)

A káoszelmélet szerint egy olyan apróság, mint egy pillangó szárnyának rezdülése, akár tájfunt is okozhat a világ túlsó felén. (Pillangó-hatás c. film)


Rám most mindhárom illik... Ezt a képet választottam!   Szép hetet mindenkinek! 

2015. április 22., szerda

Ablakok a jövőre :-)

FORDÍTVA!!!
Van egy (két) terved? Már jó pont!
Gubanchegyek? Hull a pont...
Halló kérem, hol egy coach?
Kocsikócs vagy kicsikócs...

.. ki bármily csíkos, csikós vagy
csak egy UFO-csikócska...
Utazó, Felhőnjáró és Optimista,
Az a fontos, hogy olyan legyen,

ki hisz abban, hogy képes vagy, hogy tudod
csak a felszínen még nem ragyog
Kérdez ő s te ráébredsz,
döbbenten engedsz és elképedsz,

2015. április 13., hétfő

Ajtók és egyre csak ajtók

S amikor egy ajtó becsukódik, kinyílik egy új. Ha nem bámulom túl sokáig a zárt ajtót, észrevehetem végre a nyitottat.
Na majd meglátjuk. A vak is azt mondta.

Szép, meleg napunk van, ugye?

Egy ajtós teszt, igaz angolul, de akkor is jó!


És itt egy magyar :-)))

2015. április 9., csütörtök

Wild - filmkuckó





Reese Witherspoon élete legnagyobb alakítását nyújtja, pedig csak gyalogol és gyalogol a hosszú ösvényen, és még az is elégedett vele, akit eljátszik a vásznon.

2015. április 5., vasárnap

Szóval miért vagyok hálás? -


Kb 16 ezelőtt indult egy, azaz egy darab 1 éves kurzus, amire a nővérem ösztönzésére, teljesen tudatlanul és úgymond cél nélkül, jelentkeztem. Gyakorlatilag sodródtam, ugyanis lövésem nem volt az egész folyamatról, de a felvételin első lettem, utána pedig az egész életem alapjává és céljává vált(ozott) az az év. A dolog abban is érdekes, hogy se előtte, se utána nem indult ehhez hasonló kurzus. Összegezve: állásproblémám volt, célt csináltunk belőle. A legjobbak között végeztem, igen, nagyon büszke vagyok rá, rengeteg energiát, időt tettem bele! Azóta is folyamatosan képzem magam, és a visszacsatolások a tanulóim eredményeiről jó érzéssel töltenek el.

2015. április 4., szombat

szemfüles

Portia Nelson: Önéletrajz öt fejezetben

1. Sétálok végig az utcán.
Van egy mély lyuk a járdán
Beleesek.
Elveszett vagyok... remény nélküli.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság lesz, mire kijutok.

2015. március 17., kedd

Vagyok! Vágyok!

Csodálatos emberek és ideák közé cseppentem. Nagyon kellett nekem az az előző fél év a közszférában, csak megerősödött bennem, hogy ez nem az én utam, ennek ellenére korrekten megcsináltam. Ez is nagy önbecsülést adott, és az is, hogy eljöttem.
Illetve nem is az, hanem inkább az, ahogy eljöttem. Lobbanékony, megmondó voltom hátraszorítottam, nem tettem rosszul. Reményt láttam a szemekben. Némi vágyakozást.  És persze meglepődést. Viszont én elindulok, ott nem maradok, pedig nagyon szeretnivaló kis csapat volt, ritka ilyet látni a sikerközpontú világban.
Újból iskolapadba ültem, jobban mondva székre, asztalok nélkül... Hatalmas a csoport, nem számban, hanem jellemekben :-) Egyikük gyerek hospice-t hozott létre... A tanítónk pedig nagy arc, jól képzett, tapasztalt és humoros. Tetszik nekem ott.

2015. március 9., hétfő

Szép napot!

Most konkrétan a frászt hozom időnként magamra és hozzátok időnként rám:

... hogy sose felejtsem:


Csinálj valami újat! Valami mást! Vagy valami régit, de fordítva!

Mikor volt veled utoljára ...
.... hogy 1 nap alatt elolvastál egy könyvet?
... hogy céltalanul kószáltál egy idegen városban?
... hogy úgy nevettél, a könnyed is kicsordult?
... hogy csak úgy rámosolyogj egy (vagy akár 10) ismeretlenre?
... hogy adj valamit egy gyereknek, csak úgy?
... hogy valamit megint először csinálj?

:-)


2015. február 19., csütörtök

cím nélkül - nektek címezve

Drága Barátaim!

Elindulok egy olyan úton, ami nagyon is hozzám tartozik, és mégis nagyon is új, igenis izgulok, de végre elhatároztam. Ígérem, óvatos és éber leszek.
Szorítsatok.
Mert minden új. Teljesen más.
Köszönöm, hogy vagytok, hogy szépeket, bánatosakat vagy morgósat írtok, hogy írtok, hogy vagytok.

Elköszönök kis időre innen, FB-n jobban elértek.

2015.02.19.

Minden új, Minden a régi. És teljesen más.


2017.06.29.


N/Agytakarítás

Szabó Lőrinc
Varázskert

Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: lelkem erejét
egy egész kert virágai hogy isszák.
Én vagyok az a kert: virágok, ágak
nőnek körém és fölém lombosodnak
élő lugasnak, gyümölcskoronának.
Örök kertemben, napfényes lugasban,
álmodó kertész, nézek szanaszét:
kint ősz és tél, itt bent mégis tavasz van!
Ellenségeim, irígy viharok vad
rohamai, rázzátok fáimat:
hulljon a férges, kell a rovaroknak!
Hulljon friss rügy is, hulljon dús virág-raj:
a sebekből új hajtás tör ki, és
ki baltás küzd meg ennyi izmos ággal?
Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik: növekvő csodáim
már az egész láthatárt beborítják.


zsupszkulcs

Szabadság.... épp időben. Dagad a kezem, piroslik a bőröm a papírallergiától. A papír, amit úgy szeretek....
Igen, a túl sok a jóból sem jó.

Egyre több tanfolyam indul a tavasszal, résen kell legyek, hogy időben, de ne túl korán jelentkezzem valahova, mert rengeteg a lehetőség. Rengeteg szakirányban.

Elkapott a nátha. Na várjon csak. Nehogy én kapjam el őt.

Nagytakarítás vár pedig rám.....

***********************

Jó titeket olvasni.
Jól esett.
(És végre nem eső... Hó. Csendes, fehér takaró.)

Kellenek a csendesebb időszakok, töltekezni, újra meríteni tudni.
És a gondolat szárnyra kél... elindul,  formátlan testet ölt és vágyat kelt.

És mi csak lépkedünk vele, mellette, előtte, utána,.
Kergetőzünk, én az érzések és a gondolat.

Szép hangulatú vasárnapot!

2015. február 17., kedd

Beyond

Végre beszokott a tavasz, oldódik a hangulat, a célfeladat lassan befejeződik, én meg vágom már a centit.

Ma olyan sokat nevettünk, hogy mindent helyrerakott bennem.
Már nincs lelkiismeretfurdalásom, nem is kellett volna, hogy nekem legyen, na mindegy. Bár azzal a válasszal, miszerint és hát, ilyen a rendszer, nem tudok mit kezdeni.

2015. február 15., vasárnap

Rejtélyes sziget

Verne Gyula filmje került szem elé, és amennyi filmet már megnéztem, mintha igazi ősforrás lenne, ahonnan sokan merítenek. Néha az is a fejembe fészkelődik, hogy talán egy eltévedt időutazó. Vagy mintha a lélek rosszkor tévedt volna vissza vagy éppen hogy jókor?, ellentéteket szítva, elgondolkoztatva, bár  a többségnek érthetetlenül és felfoghatatlanul.

Milyen jó is lenne ismerni a teljes életterüket, gondolat- és érzésvilágukat, hogyan és miért.... mi is volt az, ami igazán belső hajtóerőként űzte őket - el, bele, mögé... és Verne Gyula sokáig marad a kedvenc sci-fi írónk. Ahogy Leonardo is a csodafestőnk.

azúr és acél





Ez az a kék.... amitől megáll a pillanat, a szív és a szó is elakad...



Kedves képei, sétáltunk ... :-)

csak úgy

Vacak napok. Az ötlet - tanulni - jó volt, de nem kivitelezhető egyelőre ingyen. El kezdtem hát nézni pár kurzust, önerőből vajon mire mennék. A tanfolyamok drágák, irreálisan sok idő és energia kell még hozzájuk.
Volt már jobb napom is, a szemem is begyulladt, a kedvem is csak olyan csendesen csurranó, türelemre intő, könnyesbe hajló.

A halott dolgoktól, amik valaha mi voltunk és amik még bennünk maradtak valahogy, meg kell szabadulni!!!
El kell kezdenem elfogadni gyökértelenné válni. Semmihez nem tartozni. Semmire nem vágyni. Mégis jelen lenni. Türelemmel lenni magamhoz, másokhoz. Milyen furcsán szürke ez az állapot. Mintha kikerülve a burokból, a biztonság és bizonyosság buborékjából, már be sem akarnék menni többet oda. A bizonytalanság szellője csókolja arcom, meglegyint, aztán becsapja az orrom előtt az ajtót. Megint. Azt hiszi győzött.

2015. február 13., péntek

erről ennyi


Még 2 hét. A leghosszabb két hét. Aztán vége ennek a munkának. Nem, nem bánom. Jön a lányom haza, betettem a mérleg egyik célserpenyőjébe Angliát, a másikba a nyári gyógyulást, pihenést és valami más tanulását, mert itt az idő, váltani kell.

Óriási a fáradtság bennem, és igen, egy kicsit szomorú is vagyok. Szégyent nem vallottam, megcsináltam és jól, amit kértek, és végül is végig beteg voltam, mégis jól éreztem ott magam.




Jó lenne gyermekvédelmisnek tanulni, 2 éves suli, fizetné a munkanélküli. Az se biztos, hogy nem tudok beszállni egy meglévő tanfolyamba. Két barátom is elvégezte.


Még két hét. És megint kezdek mindent - újra.

2015. február 12., csütörtök

nap(i) szavak

Lackfi János: TÉLI RINGATÓZÁS

Jég pendül,
Talp roppan,
Ág reccsen
Tarlottan.

Hó, hó, hó
Mindenhol,
Hullongó
Hintőpor.

Fűmagnak
Szendergés,
Állatnak
Hempergés.

Hó, hó, hó,
Ragasztó,
Lábat meg-
Akasztó.

Kezet meg-
Fagyasztó
Felhőző,
Ravasz hó.

2015. február 10., kedd

A matek habos oldala :-))


de jó, de jóó
hull a hullajó hó

a nulla meg, úgy ahogy van, jó!

2015. február 9., hétfő

Az emlékek őre - Könyvkosár, filmkuckó

"– De most, hogy látom a színeket, legalábbis néha, arra gondoltam: mi lenne, ha piros meg sárga tárgyakat kínálhatnánk fel neki, és ő választhatna? Ha nem lenne ilyen egyformaság?

– Lehet, hogy rosszul választana.
– Hát igen. – Jonas elgondolkodott.
– Értem már, mire célzol. Az új gyermeknél meg a játéknál nem számít, de később már igen, ugye? Nem merjük megengedni az embereknek, hogy maguk döntsenek.  
– Mert veszélyes?–kínálta fel a szót az örökítő.
– Nagyon veszélyes–jelentette ki határozottan Jonas. – Mi lenne, ha például maguk választhatnák ki a házastársukat, és rosszul választanának? Vagy mi lenne – folytatta, elmosolyodva az abszurd feltételezésen – , ha mindenki maga dönthetné el, milyen munkát akar.
– Ijesztő gondolat, igaz? 

2015. február 8., vasárnap

Szép (vasár)napot!








mondd el

Mondd el nekem,
milyen is ott túl,
mert te még érzed a nagyit, mondd el Kicsi,
milyen is a Stali nélküli élet,
nekünk, aki szerettük őt,
s benned Téged is látlak, de Őt is!


Szavak nélkül is hallgatnám.
Hallgatom.
Hallom.
Hallgatok.

2015. január 31., szombat

... hát ezért írom le :-)

Vár a takarítás? Na várjon csak...
hát ezért jó leírni...

+ szemüveg


2015. január 30., péntek

Segíts magadon ...


.... és Isten is megsegít/a "szerencse" is melléd szegődik...

Az ember sosem tudja, jól döntött-e, mennyire van szabad akarata, kell-e irányítania az életét egyáltalán, vagy adja magát át teljesen Isten akaratának... maradjon-e, menjen-e...,

mindegyik álláspontban megvan a veszély.... pl. hogy feladjuk önmagunkat és a felelősségünket Sorsra/Istenre háríthatjuk, vagy épp túl önhittek leszünk, azt gondolva, hogy mindenben mi döntünk.


Valahol a kettő között lehet a megoldás...?

2015. január 27., kedd

sssss

<---- Most valami ilyesmi az életem.... gyors, elfoglalt, sok.


Néha meg ilyen... kavicsos vagy méregetős    ----->





Közben meg csak valami olyan felé sodródom, ami.... ilyen .... :-)


2015. január 12., hétfő

Tenni jó

Ma gyalog jöttem haza. A kék legszebb színébe borult az ég, abba közép-sötét azúrkékbe, amely színtől eltűnik a gondolat és bennakad a szó. Még áll a fenyőfa a főtéren, de már díszek és lámpasor nélkül, csillogása megfakult... a felületes szemlélő számára, pedig a fa méltóságteljesen viseli utolsó napjait, ahogy gallyazzák, apróbb darabokra szedik és koszorúkhoz használják ágait később majd fel, mert azok bizony hibátlanok. 

A zöldje beleolvad a kékbe, egybeolvad a világ, már csak a kicsiny kék fények villognak a sétálóutca fáin, s a levegő áthatóan friss, mégsem hideg...  hátranézve egyre kisebb már a fa, a múlt, s az új fények váltják ki érdeklődésünk. Hívogat a könyvesbolt, valamikor a cégéreket külön egyenként lefotóztam, annyira szépek, csábítana a Frei-café a Prága söröző mellett, már nem Stali fájó hiánya lengi körül a pillanatot, hanem az öröme, hogy jutott ilyen is nekem, nekünk,  fülembe visszajátszódtak a nyári beszélgetések és kacajok, a hús-vér barátok, aztán jön a a templom, hány is van, rengeteg, majd a csendes kisutca, az olcsó bolt,
készülök a tepsis tésztára, olasz sugo-t szereztem bagóért, végre van idő magamra, hajat festhetek, és olvashatok, itt a neten, amire szinte sosincs időm és látom jól vagytok és tudatom veletek, hogy az új életkém (amit hívtam - elindultam hát felé és megkaptam) nagyon fárasztó, de én is jól vagyok. Sokkal jobban, mint gondoltam.

:-)