2014. október 1., szerda

Repülj galambocska!



Stali emlékére...
Mindent köszönök. Mindent. Hiszek a csodákban. Szeretem a csodát. Ott lapult, benned.
Repülj galambom.

***

"Ilyenkor nehéz mondani bármit, ami nem közhely. Elment közülünk egy igaz barát, kit rég nem ölelhettem meg. Amikor utoljára találkoztam vele, széles, mindent átölelő óvó szárnyaival betöltötte a teret. A kedves, néha feddő szavai még itt csengenek füleimben, és türelmes lénye hiányzik majd nekem. Szép élted volt a sok nehézség dacára is, tudom békéd lesz majd odaát is. Nyugodj békében Stalika!" (Csabi)

2 megjegyzés:

Katalin írta...

szívfacsaróan keserves érzés...olvastam a blogját, néha,

meg néztem pár percig amíg találkozhattunk, és nem lehetett nemszeretni...

...és nem hiszem el...

márti írta...

Már nem fáj semmije sem.