2014. október 31., péntek

fények az árnyékban

Holnapra és készülődve lélekben is az év végére:  illatok és fények, a maguk árnyaikkal.
Segítenek ezek az illatok a hosszabb vagy bánatos napokon... a saját árnyainkkal is szembenézni.

Ehhez már megvan a fahéjrúd, olcsón jutottam hozzá, kb. 2 csomag rudacska kell egy dundibb gyertyához.. Hihi, de most jöttem rá, hogy még vézna gyertyám sincs....

oké, akkor jöjjön más, ez majd karácsonyra...
 
Holnapra, mécsestartók, vinni kell:
Elő a paradicsomos üvegekkel! Forró vízben megszabadulok a címkéktől, majd alkoholos filccel festek mintát, akár sablon szerint, akár kútfőből, persze maradék körömlakkal is mehetne... vajon van még annyi?...

vagy akár csak egy jó minőségű papírt vágok méretre és mintát vágok bele, nem feltétlenül ennyire bonyolult mintát (első kép),
netán megteszi egy csokipapír, csillagokat belevágva... vagy épp az inverze, ezeket a kivágott csillagokat vagy lepiket ragasztom az üvegre (középső kép) ...
vagy tényleg szerezek hobbiragasztót és keserűsót a patikából (utolsó kép).

Szeretem a gyertyákat. Van itthonra egy kis illatházikóm, Diapulmon cseppeket öntök a háztető vizébe, ha már drága pénzért megvették nekem ajándékba és van még akciós teamécsesem, de lassan gyertyát is szereznem kell, nemcsak kefírt.(Mindennek az alapja egy nyamvadt kefír... drága szeretteimre emlékezve)
Mindenesetre a szívem telve hálával és köszönettel, hogy voltak ők nekem.

Szeretettel, gyertyás képek:
Kívánok mindenkinek lehetőleg csendes, békés, elfogadós hétvégi ünnepeket.

 


2014. október 22., szerda

Minden, amire szükséged van...


                                                    Minden, amire szükséged van...   --->


... de ehhez neked is kell adnod ...
még ha fáj is, még ha csalódsz is, még ha bántottak is.

A szeretet felé indulva megtanulható az alázat  és a megalázkodás, a gőgösség és a  méltóságtartás közti különbség.

Határon tart.

2014. október 18., szombat

Nagyszeretettel kisjunik

Aztán az osztálytalálkozón valaki megkérdezte és mit csinálsz? Énekelsz? És én csak néztem bambán. Ha valami mindig is fel tudott emelni, le tudott húzni, az a zene volt.

Mert bizony volt idő, mikor sokáig beszélni sem tudtam. Csak hallgatni, írni, képeket nézni, csinálni. Az új időszámítás az életemben ekkor kezdődött, miután ráébredtem, hogy buborékban éltem, jónak éreztem, és mégsem éltem...,
akkor kezdődött minden új, forró, sáros, hideg, kegyes és kegyetlen, amikor megérintett a pokol, a félelem, a teljes és totális kétségbeesés, és a magány és a sírás uralták napjaim.



Aztán rám találtál. Talán Töprengőn keresztül, talán ösztönösen, nem tudom. Jó volt, meleg volt, Fényszál volt. Remény volt.

2014. október 12., vasárnap

Hajnalok és Alkonyok

Éjszakai bagoly létemre imádom a hajnalokat. Ahogy indulok a buszra, bár néha lekésem, de gyalog is beérek annyi idő alatt, így nem gáz. Emlékszem az első munkahelyemre, a télre, mindig tél volt, mindig.... :-)
a szűz hóra, ahogy én léptem bele először, ahogy a lépteim nyomát őrizte, s ahogy magam mögé pillantottam, láttam mindent, ami történt velem.

Vásárnap

Iris Scott ujjfestménye

Elmúlt a szitáló köd, az a bizonyos furcsa üresség, ami az új helyzetnek is köszönhető, vagyis hogy minden percem mások osszák be, és minden percet nagyon meg kell élnem.

2014. október 11., szombat

Szabad vagy


Ha testedet mész visszakapni,
légy bátor, bátor, bátor.
Merj átölelni, megharapni,
és menj, ha nem bírsz itt maradni,
légy az, aki még sose voltál,
a többi megy magától.

Ha önmagad vágysz visszavenni,
légy bátor, bátor, bátor.
Merj sírni, fájni, felnevetni,
a meggyűlöltet megszeretni,
légy újra az, ki egyszer voltál,
a többi megy magától.

De ha már mindent visszavettél,
ha megtetted, mit megtehettél
akkor légy újra bátor,
hogy az legyél, aki lehettél,
de azt szeresd, akit szerettél,
hogy ővele is magad lehess,
a többi megy magától.

Szabó T. Anna : Vándordal

2014. október 2., csütörtök

elmerengés



Emlékszem, ahogy futottál a vonat mellett, mert te már láttad, hol is állok a vonatperonon, én meg örültem, hogy végre eltévedés nélkül odaértem. Mert ugye nem mindig szokásom átszállni, s ilyenkor türelmesen magyarázod, hogy nem drága, az a Kelenföld, de akkor így és így jutsz vissza.
Szóval állok a peronon és nagyon nagyon várom, hogy a Rózsában kicsit együtt legyünk, lazítsunk, és megváltsuk magunkat , ha már a világ magát úgysem hagyja. De mi bizony teszünk erre, mert mindig vidám lesz a hangulat, szavak nélkül is látjuk a másikon, hogy már csak az, hogy együtt vagyunk, mennyi mindenre gyógyír.

Aztán nagyon emlékszem, ahogy kitárod a karod és oly erősen megölelsz, hogy szinte elolvadok és egyáltalán nem érzem már se az időt, se a teret, mi csak összebújva, kuncogva megyünk a sínek mellett, s mutatod a házad, az árvíz nyomait, mindenkihez van egy jó szavad, aki szembejön, hisz úgy néznek rád, mintha csak megmentetted volna őket, te szerényen tagadod, aztán rájövök, hoppá, ez valahol valóban így volt, hisz gyűjtöttél valakinek, akinek mindenét elvitte az árvíz, a másiknak a kutyáját gyógyítottad, a harmadiknak virágot adtál, a negyediknek 2 jó szót, mikor épp belekókadt a feje a semmibe...

Aztán a napi cset maradt, mindenki ezerfelé, s jaj, most is szaladok a boltba, tudod, a kefír, ami nélkül nincs süti,  mindjárt jövök, jójó, megvárlak, de siess, mondod, mert a híradó megy, s utána bizony alszol, mert korán kelő vagy.

Rendben és szárnyalok, aztán elmondod a Forma1 híreit, aztán megölelsz és jól alszunk.

Ma is. Itt vagy velem. Már mosolygok. Köszönöm, hogy voltál nekem, hogy vagy nekem, hogy leszel nekem.

Jó éjt Stalika! Álmodj szépet, táncosat, finom falatosat, utazósat!

Én is alszom csöppet :-)

****

Hogy mit kerestem a kalapos képed, no, Borókánál megtaláltam, a másik Natinál, Töprengő is mesélt és Vén is, Hajnalfürdő, Lacibá és a többiek is, mind, mind. Jó éjt, csillagocska!


Kiegészítés: további emlékezések:
http://editeva.blogspot.hu/2014/10/bucsuzas.html
http://lmaim-hzunk.blogspot.hu/2014/10/kedves-stali.html

Utolsó bejegyzése            Picasa képtára
http://legyenitt.blogspot.hu/2014/09/remenyhal-es-egyeb-allatfajtak.html        http://picasaweb.google.com/stali0812

2014. október 1., szerda

Repülj galambocska!



Stali emlékére...
Mindent köszönök. Mindent. Hiszek a csodákban. Szeretem a csodát. Ott lapult, benned.
Repülj galambom.

***

"Ilyenkor nehéz mondani bármit, ami nem közhely. Elment közülünk egy igaz barát, kit rég nem ölelhettem meg. Amikor utoljára találkoztam vele, széles, mindent átölelő óvó szárnyaival betöltötte a teret. A kedves, néha feddő szavai még itt csengenek füleimben, és türelmes lénye hiányzik majd nekem. Szép élted volt a sok nehézség dacára is, tudom békéd lesz majd odaát is. Nyugodj békében Stalika!" (Csabi)