2014. július 21., hétfő

enni és menni jó

Csak azon gondolkozom, nagyanyáinknak mért nem lett baja a szalonnától, a zsírtól, vajtól, méztől, a fehér kenyértől, a fehér cukortól és a sótól, a tojástól, mert manapság ezek azok az alapanyagok, amik ellen nagy hadjárat indul időnként és folyamatosan kiderül, hogy ami jó, az rossz, ami rossz, az jó, és aztán így forog az egész körbe.

Igen, a méz és az olivaolaj hízlal, mint a süti! Nem is nagyon eszem egyiket sem. De tudod, semmi nem tudja elvenni a kedvem attól, hogy a lecsóhoz ( nem húzom le a paradicsom és a paprika bőrét, eszemben sincs!)  friss, fehér kenyeret egyek, hogy a húst jól megsózzam, és rósejbnivel egyem, hogy a vegetát használjam, ha van benne cukor, ha nem, a túrós csuszát szalonnapörccel szeretem, és hogy a boromba időnként kólát tegyek. Sütire nagyon nem vagyok vevő, talán a citromfagyi az egyetlen, amit időnként  megeszek, na de azért megbiciklizem a magamét!

A kovászos vagy csemege uborkáért,  paradicsomért és almáért mit nem adnék!

Na és a kávé... mióta kiderült, hogy nem emeli a vérnyomást, sőt hasznos, addigra annyira leszoktam róla, hogy szinte nem is jut eszembe inni. Addig, míg károsnak nyilvánították, rabja voltam. Cigivel. :-)

Sok gyógynövényről tudom, hogy jó, de csak azért, mert valakinek jó volt, lehet, hogy én máshogy reagálok rá. Vagy sehogy. Nem vagyok nagy teás, sőt, akkor már halálomon vagyok, ha teát iszom, és nagyon nem vagyok híve az étrendkiegészítő, gyógy-, hajnövesztő, hájcsökkentő...  tablettáknak. Hiszek a fokhagymában, a citromban, a zöldekben, a gyümölcsökben. Vajon a természet miért a keserűben, savanyúban és büdösben... rejtett orvosságot?

És miért rejtette az igazi orvosságot valami olyan helyre, ahol sose keresnéd?

Még a placebó is gyógyíthat és még a hasznosnak kikiáltott  is ronthat...,
s talán nem is az ételekben van a legtöbb méreg.
Mintha a magány még többet tenne bele.
Mintha az jobban ölne, mint a cigi vagy a koleszterin.
Mintha az öröm és a hit pedig semlegesítene.
Mert amikor elégedett vagy és boldog vagy, annyira mindegy mit eszel.

Védve vagy.

Milyen érdekes.

:-) No, indulok is. Szabadság van! :-))

5 megjegyzés:

alterego írta...

Márti! Ez így kerek, ahogyan leírtad. A kérdésekre úgyis tudod a választ. Egyél-igyál bármit ami jólesik, és igen, légy boldog ! Az elégedettség is sokat javít a közérzeten.Csudafinom szabadságot kívánok !!!!!!!

Vénember írta...

Úgy látszik arra vagyok ítélve, hogy mindenben (vagy legalábbis majdnem) egyetértsek Veled! :-)

Okos a mi szervezetünk, mert csak azt kívánja amire szüksége van, és nem azt amit a nagyokosok diktálnak a mindenkori divat szerint. Okos. Tehát hinnünk kell neki!
Na megyek szalonnázni. Hagymával, házikenyérrel. És még van egy kis toszkán borom is mellé...
:-)

márti írta...

Vén, te is tudod, hogy a szervezet mégis, ennek ellenére, néha becsap.

:-)

Talán, mert tanulékony, és mi becsapjuk?

márti írta...

Irén, mindenkinek kívánom, hogy ne CSAK javakra hajtson, úgy értem ne csak attól érezze jobbnak az életét.

:-))

Köszönöm, van még pár hét szünet. Még a telómat sem tudom, hol van....

:-)))

Vénember írta...

Ha rászoktatjuk a szervezetünket valami baromságra, utána már össze-vissza kíván mindenfélét. Észnél kell lenni! :-)

(és itt nem a KISZ szervezetre gondoltam!)