2014. december 6., szombat

Mozgásban

Keep on moving... énekli a Deep Purple, s borzongok ettől a számtól mind a mai napig.
A mozgás az éltető erő. Ha elhagyjuk, elhagy az erő, a jókedv, aztán az egészség és a barátok.
A rossz hangulat ellen éljen az oxigén. Eleget állított meg a sors, hogy hé kislány, lassíts. Türelem. OK! Megértettem! Felfogtam! Felismertem mekkora ereje van egy sétának és nem siethetek annyira, hogy csak busszal járjak. Igen, a flabi nem fér bele, ez van, kimondom, elfogadom.

Végre 1 hónap után már többedszerre is gyalog jöttem haza. Igen, nagyon elfáradok. De akkor is megéri. Csökönyös és makacs vagyok, nem engedem, hogy az ülőmunka és a mozgásnélküliség lehúzzon, a csípő-izületem jelentősen javult, a pihentetés kellett is neki... na de most már...  a szép áramoljon hát át rajtam, és üsse ki a borongóst, a fázóst, a kedvtelent.   Csodálatos a belváros, 5 körül már sötét van, kóválygok és kanyargok a macskaköveken az illatok utcájában. Rám törnek újra az álmok, a mosoly előbukkan, járhatok! Végre sétálhatok! Aztán jön a 4 emelet, komótosan, minden szinten még lenézek a városra és élvezem a csendet. Hisz' magam is lassabb és csendesebb lettem, mégis, nem feledve: mozgásban.

2014. december 2., kedd

Drága Barátosok!

Nagyon szépen köszönöm, hogy érdeklődtök felőlem, s habár készítgettelek fel benneteket... de talán inkább magamat....  a bennem zajló és előttem álló változásokra, valahogy nem tudok most még mosolyogni úgy és ahogy szoktam, kemény és idegen ez a világ nekem. Ez a világ, ahol a minőség rovására megy a mennyiség, mert csak az számít. Meg a kirakat.

De mégis, annyi, de annyi a lehetőség, hogy lassan úgy érzem, filónak helye nincs, csak tenni, mert igenis éreztem és érzek a fáradtság mellett hálát, és jó, hogy kirobbantam egy másik dimenzióba, ki a komfortzónámból, .... vajon mennyit is bírok? Milyen vészreakcióm vannak? Ki is vagyok én?

Azt pedig sosem árt megtudni. Mármint magamnak. :-))))


Nagy ölelés, nagyon köszönöm, hogy vagytok nekem.



2014. november 2., vasárnap

Gyász, beszél

"Más az életünk, ha tudjuk, hogy halandók vagyunk. Szókratész azt mondja, hogy filozofálni nem más, mint halni tanulni. Halni tudni pedig nem más, mint élni tudni.”

A halál morbid, hideg, lélektelen arca.... szavak nélkül, egy nekünk félelmetes és ismeretlen világ felé nyithat mégis utat.

,,Az az ember, akinek a szíve nem változott, senki másnak a szívét nem fogja megváltoztatni."
Carl Gustav Jung

2014. október 22., szerda

Minden, amire szükséged van...


                                                    Minden, amire szükséged van...   --->


... de ehhez neked is kell adnod ...
még ha fáj is, még ha csalódsz is, még ha bántottak is.

A szeretet felé indulva megtanulható az alázat  és a megalázkodás, a gőgösség és a  méltóságtartás közti különbség.

Határon tart.

2014. október 18., szombat

Nagyszeretettel kisjunik

Aztán az osztálytalálkozón valaki megkérdezte és mit csinálsz? Énekelsz? És én csak néztem bambán. Ha valami mindig is fel tudott emelni, le tudott húzni, az a zene volt.

Mert bizony volt idő, mikor sokáig beszélni sem tudtam. Csak hallgatni, írni, képeket nézni, csinálni. Az új időszámítás az életemben ekkor kezdődött, miután ráébredtem, hogy buborékban éltem, jónak éreztem, és mégsem éltem...,
akkor kezdődött minden új, forró, sáros, hideg, kegyes és kegyetlen, amikor megérintett a pokol, a félelem, a teljes és totális kétségbeesés, és a magány és a sírás uralták napjaim.



Aztán rám találtál. Talán Töprengőn keresztül, talán ösztönösen, nem tudom. Jó volt, meleg volt, Fényszál volt. Remény volt.

2014. október 12., vasárnap

Hajnalok és Alkonyok

Éjszakai bagoly létemre imádom a hajnalokat. Ahogy indulok a buszra, bár néha lekésem, de gyalog is beérek annyi idő alatt, így nem gáz. Emlékszem az első munkahelyemre, a télre, mindig tél volt, mindig.... :-)
a szűz hóra, ahogy én léptem bele először, ahogy a lépteim nyomát őrizte, s ahogy magam mögé pillantottam, láttam mindent, ami történt velem.

2014. október 2., csütörtök

elmerengés



Emlékszem, ahogy futottál a vonat mellett, mert te már láttad, hol is állok a vonatperonon, én meg örültem, hogy végre eltévedés nélkül odaértem. Mert ugye nem mindig szokásom átszállni, s ilyenkor türelmesen magyarázod, hogy nem drága, az a Kelenföld, de akkor így és így jutsz vissza.
Szóval állok a peronon és nagyon nagyon várom, hogy a Rózsában kicsit együtt legyünk, lazítsunk, és megváltsuk magunkat , ha már a világ magát úgysem hagyja. De mi bizony teszünk erre, mert mindig vidám lesz a hangulat, szavak nélkül is látjuk a másikon, hogy már csak az, hogy együtt vagyunk, mennyi mindenre gyógyír.

Aztán nagyon emlékszem, ahogy kitárod a karod és oly erősen megölelsz, hogy szinte elolvadok és egyáltalán nem érzem már se az időt, se a teret, mi csak összebújva, kuncogva megyünk a sínek mellett, s mutatod a házad, az árvíz nyomait, mindenkihez van egy jó szavad, aki szembejön, hisz úgy néznek rád, mintha csak megmentetted volna őket, te szerényen tagadod, aztán rájövök, hoppá, ez valahol valóban így volt, hisz gyűjtöttél valakinek, akinek mindenét elvitte az árvíz, a másiknak a kutyáját gyógyítottad, a harmadiknak virágot adtál, a negyediknek 2 jó szót, mikor épp belekókadt a feje a semmibe...

Aztán a napi cset maradt, mindenki ezerfelé, s jaj, most is szaladok a boltba, tudod, a kefír, ami nélkül nincs süti,  mindjárt jövök, jójó, megvárlak, de siess, mondod, mert a híradó megy, s utána bizony alszol, mert korán kelő vagy.

Rendben és szárnyalok, aztán elmondod a Forma1 híreit, aztán megölelsz és jól alszunk.

Ma is. Itt vagy velem. Már mosolygok. Köszönöm, hogy voltál nekem, hogy vagy nekem, hogy leszel nekem.

Jó éjt Stalika! Álmodj szépet, táncosat, finom falatosat, utazósat!

Én is alszom csöppet :-)

****

Hogy mit kerestem a kalapos képed, no, Borókánál megtaláltam, a másik Natinál, Töprengő is mesélt és Vén is, Hajnalfürdő, Lacibá és a többiek is, mind, mind. Jó éjt, csillagocska!


Kiegészítés: további emlékezések:
http://editeva.blogspot.hu/2014/10/bucsuzas.html
http://lmaim-hzunk.blogspot.hu/2014/10/kedves-stali.html

Utolsó bejegyzése            Picasa képtára
http://legyenitt.blogspot.hu/2014/09/remenyhal-es-egyeb-allatfajtak.html        http://picasaweb.google.com/stali0812

2014. október 1., szerda

Repülj galambocska!



Stali emlékére...
Mindent köszönök. Mindent. Hiszek a csodákban. Szeretem a csodát. Ott lapult, benned.
Repülj galambom.

***

"Ilyenkor nehéz mondani bármit, ami nem közhely. Elment közülünk egy igaz barát, kit rég nem ölelhettem meg. Amikor utoljára találkoztam vele, széles, mindent átölelő óvó szárnyaival betöltötte a teret. A kedves, néha feddő szavai még itt csengenek füleimben, és türelmes lénye hiányzik majd nekem. Szép élted volt a sok nehézség dacára is, tudom békéd lesz majd odaát is. Nyugodj békében Stalika!" (Csabi)

2014. szeptember 27., szombat

Visszapörgettem az időt

Visszapörgettem az időt, jippi!

Hát kíváncsian várom, mit is hoz még elém a sors. Melyik kívánságom feledem és melyek kerülnek újra előtérbe. A teremtő gondolat eredményei most itt lapulnak, ebben a nyúlüregben. Mert hogy kijárom ami bejárható, az tuti.Mert bizony, ezt is én akartam, kívántam. Csak hát a fene gondolta volna, hogy ez lesz belőle... . Hiába, kívánni tudni kell. :-)

2014. július 21., hétfő

enni és menni jó

Csak azon gondolkozom, nagyanyáinknak mért nem lett baja a szalonnától, a zsírtól, vajtól, méztől, a fehér kenyértől, a fehér cukortól és a sótól, a tojástól, mert manapság ezek azok az alapanyagok, amik ellen nagy hadjárat indul időnként és folyamatosan kiderül, hogy ami jó, az rossz, ami rossz, az jó, és aztán így forog az egész körbe.

Igen, a méz és az olivaolaj hízlal, mint a süti! Nem is nagyon eszem egyiket sem. De tudod, semmi nem tudja elvenni a kedvem attól, hogy a lecsóhoz ( nem húzom le a paradicsom és a paprika bőrét, eszemben sincs!)  friss, fehér kenyeret egyek, hogy a húst jól megsózzam, és rósejbnivel egyem, hogy a vegetát használjam, ha van benne cukor, ha nem, a túrós csuszát szalonnapörccel szeretem, és hogy a boromba időnként kólát tegyek. Sütire nagyon nem vagyok vevő, talán a citromfagyi az egyetlen, amit időnként  megeszek, na de azért megbiciklizem a magamét!

A kovászos vagy csemege uborkáért,  paradicsomért és almáért mit nem adnék!

Na és a kávé... mióta kiderült, hogy nem emeli a vérnyomást, sőt hasznos, addigra annyira leszoktam róla, hogy szinte nem is jut eszembe inni. Addig, míg károsnak nyilvánították, rabja voltam. Cigivel. :-)

Sok gyógynövényről tudom, hogy jó, de csak azért, mert valakinek jó volt, lehet, hogy én máshogy reagálok rá. Vagy sehogy. Nem vagyok nagy teás, sőt, akkor már halálomon vagyok, ha teát iszom, és nagyon nem vagyok híve az étrendkiegészítő, gyógy-, hajnövesztő, hájcsökkentő...  tablettáknak. Hiszek a fokhagymában, a citromban, a zöldekben, a gyümölcsökben. Vajon a természet miért a keserűben, savanyúban és büdösben... rejtett orvosságot?

És miért rejtette az igazi orvosságot valami olyan helyre, ahol sose keresnéd?

Még a placebó is gyógyíthat és még a hasznosnak kikiáltott  is ronthat...,
s talán nem is az ételekben van a legtöbb méreg.
Mintha a magány még többet tenne bele.
Mintha az jobban ölne, mint a cigi vagy a koleszterin.
Mintha az öröm és a hit pedig semlegesítene.
Mert amikor elégedett vagy és boldog vagy, annyira mindegy mit eszel.

Védve vagy.

Milyen érdekes.

:-) No, indulok is. Szabadság van! :-))

2014. július 18., péntek

Borral főzök, néha az ételbe is teszek

Minden nap ér valami meglepetés... azt már tudom, hogy a neten található (csodakönnyű, pofonegyszerű) pogácsareceptek... nekem nem válnak be; csupán azt nem írják le, ami a legfontosabb: minden legyen szobahőmérsékletű. Az élesztőt, ha nem is futtatom fel, akkor megöli a hideg tejföl. Jó pár évem telt el azzal, csak mert szerettem,  hogy "élőben" néztem a  főzést, és csak egy olyan adásra akadtam eddig, és nem ismétlik meg, ami hangsúlyozta, hogy a konyhai higiénia igen fontos: csirke után mossunk kezet, a citromot dörzsivel, vagy szódabikarbónával jól tisztítsuk meg, a tojást mossuk meg, töröljük papírtörlővel szárazra, és egyenként törjük fel, ne használjuk ugyanazt a vágódeszkát hús és zöldség aprítására, tartsunk a főzés alatt sorrendet és rendet, kerüljük a csetreszgyártást és hogy minden főzés azzal kezdődik és végződik: mosogassunk el. Valahogy ez mindig kimarad a műsorokból. És igen, én is tudok 30 perces kaját, mert használom a mélyhűtőt, előrelátóan teszem félre a maradékokat. Igen, én is tudok rittyenteni csodavacsorát tízezer forintból. De vajon hány olyan műsor van, ami azt mondja, nézzük, mi is van a kamrában, és abból hozzunk össze valamit. Ha elrontjuk, hogyan lehet helyrehozni? Ha valami hiányzik, mivel lehet helyettesíteni?

Minden a részletekben rejlik. Az étel pont olyan, mint az élet. Szenvedély, lélek, körültekintés, odafigyelés és rendes fűszerezés. Nem, nem elég a só és a bors. Most épp lestyánra vadászom, tárkonyom már van, a kurkumától megrettentem, pedig fertőtlenít, és fogmosásra is jó, de hát mindent sárgára fest, és gyakorlatilag csak igen erős (nem mindig elég az ecet és a mosószóda) vegyszerekkel tudom eltüntetni a konyhalapról. Vagyis számomra az jött le, körültekintően, de örömmel főzni, merni fűszerezni, változtatni,  mert csak feldobja az ételem. Az életem. :-))

2014. július 16., szerda

Az eső színei

:-) Képzeletben - a napfény ízével a számban - barangolok oda, ahol Ti is ott vagytok.

Elidőzőm Nálatok, közben elered az eső, hangos mennydörgések közepette. Hamar múlik, jön a fülledt meleg megint, alig van módja levegőt venni a testnek. Rásegít hát a lélek.

A napfény íze (Borókánál) mellett az eső színei is szépek.

Való Ibolya akrilfesménye
Leonid Afranov festménye

2014. július 14., hétfő

Szív-zárvány


.. fürödtünk a jóban és az esőben (kint kucorgunk és sehogysem akarózik bemenni csendesebb napokon), de tegnap inkább behúzódtunk és csak a végén álltunk ki egy kicsit, szép, tiszta, üdítő cseppek, és csak hulltak, mint a manna az égből... a kiégett szívek és a száraz fű oltalmazójaként, nevetésbe és szivárványba fulladt aztán minden cseppje, és csak álltunk kint és bámultuk, mindenki: öregek, macskák, angolnyelvűek, biciklisek, hátizsákosak, nyurgák, sietősek, ... megállt a világ egy percre...


Vajon hány szivárványt vagyunk képesek meglátni és álmodni merni benne?
Vajon látjuk-e az esőt, mikor koppan a tetején és eltűnik a napban?
Vajon hányunk szívében ébred ilyenkor alkonyatkor hajnal?

:-))


- Vallj színt! - rivallják.
- Szivárvány... - suttogom.
(Fodor Ákos)

2014. július 12., szombat

Marlo Morgan: Vidd hírét az igazaknak

A torna egyre érdekesebb, a térdem ugyan lázadozik, tegnap már a lépcsőn is alig tudtam LEjönni... :-)) Egyébként a mostani énem azt mondja, a biciklizés ugyanilyen jó és ott még szabadságérzés is van. 4 hete minden nap járok tornára, mostanra megerősödtem annyira, hogy minden nap bevállaljam a bicózást is, nem sokat! 30 percet és marad a lépcsőzés... Az edző egy nagyon jó szakember, előttünk zajlik az élete, a társkeresőktől kezdve, a halálig minden téma előkerül 2 komoly percre a torna alatt. Ennyi pont elég is.Minden napra jut valami érdekes. Tegnap egy könyvet láttam nála. Valamiért azt éreztem, ez nekem is szólhat, és hát mesélt róla.

Megtaláltam online, az egészet, egy ausztrál törzsről szól, (akiket még nem érintett meg a civilizáció és a fogyasztói társadalom, a pénz és a belekényelmesedés világa) ahol az emberek soha nem tudják, hogy másnap mit esznek, de ez minden nap megoldódik, és a legérdekesebb, hogy nem beszélnek és mégis, nagyon szoros a kapcsolat közöttük.  Közéjük keveredik egy híres pszichológusnő, aki szemével íródik a könyv, igaz meseként. Mikor kérdezi, miért nem beszéltek, azt válaszolta valaki, hogy amíg az emberek pénzt dobálnak be egy gépbe, hogy beszéljenek egymással, addig ők ezt fejben teszik. Telepatikusan kommunikálnak.

2014. június 29., vasárnap

Ölelés-terápia

Ne vigyorogjatok... a tegnapi ember, aki segített nekem, pont ilyen volt... a mosolygó szeme, a kisugárzása, kérésemre segítő felajánlása, pedig épp bezárta a boltot örökre..., rengeteg jó rezgésű, első benyomásra is szimpatikus emberrel találkozom, már a szemük ölel, a kezük pedig segít... és rengeteg beteg emberrel...

2014. június 28., szombat

bordó

Ha valaki elmondja nekem tegnap, hogy ma mi is történnek velem..., hát kicsit somolygok: á, dehogy!
(Ha valaki az mondja, jó tudni a jövőt... hát talán el sem merném magam szánni, sőt... jobb ez így...)

Pedig ez is pont olyan egyszerű, mint a többi, ha megszólít, megérint, nem hagy nyugton, izgat... akkor bizony nosza, ide vele... így vettem én szőnyeget :-) Egyszer megígértem magamnak, hogyha már nem tartok állatot... egy szőnyegre beruházok.

Így mentem el érte biciklivel, és lám (titkon reméltem), hazaszállították nekem.
Így találtam ki, hogy szemmértékkel méretre igazítom. Van egy jó kis módszerem a párhuzamos, merőleges élek megtartására... valami csak ragadt rám...
És jé, itt van. Itt alattam. Bordó. Egész jó.
Így fogok én holnap szőnyeget tisztítani...a fene se akarta... de most olyan kedvem van...,aztán felöltöztetem a széket fekete polóhuzatba és talán elmászok egy turkálóba függönyt nézni...

Ja, és büszke vagyok... hazacipeltem gyalog egy bordó széket... nem volt talán csak fél kilométer... ha elfáradtam, hát ráültem. :-)

Hát ennyit a Flabi áldásos hatásáról.

:-))


2014. június 23., hétfő

Galaktika

A Galaktika folyóirat szerkesztőségében ültünk ezen a napon is. Odalent köszöntünk a portásnak, blokkoltunk, akár egy gyárban, felhoztunk egy kávét magunknak a büféből, letettük a kabátunkat, kinyitottuk a fiókokat, rágyújtottunk, átnéztük a postát. Egyáltalán nem úgy festettünk, mint egy sci-fi folyóirat szerkesztősége. Inkább, mint egy állami bolt, mely kelletlenül felhúzza redőnyét, mintha szemöldökét húzná fel, vagy mint egy hatóság, mely nemsokára kénytelen kinyitni a derékgörnyesztő kisablakot az okvetetlenkedő polgárok előtt. Belemélyedtünk a kéziratokba, s vártuk a szerzőket, a fordítókat, a grafikusokat. De ez a nagy egy kicsit másképp kezdődött, mint máskor. A portás bácsi személyesen szaladt fel, ez még fennállásunk óta nem fordult elő, ebből rögtön sejteni lehetett, hogy valami fontos dolog történt.
A portás bácsi lihegett.
- Főszerkesztő úr... kérem...
- Csak helyettes - helyesbítettem, mert mindig ügyeltem a részletekre.
- Kérem szépen... én már sok mindent megértem... De ez...
- Mi történt? - kérdezte Halmos úr, az olvasószerkesztő, aki mindig rátapintott a lényegre.
- Két apró kék emberke keresi magukat. Gondoltam, felszólok, de foglalt volt a telefon, így hát...

2014. június 21., szombat

Tanmese gyerekszemmel

"Egy szegény öreg anyóka tengeti életét az erdő szélén. Gyakorta eljár az erdőbe gombát szedni, hogy ennivalót szerezzen magának. Egy ilyen alkalommal egy csodálatos ezüstszárú, arany kalapú gombára lel, s amint le karja szedni, a gomba megszólal. Kéri, ne szedje le, s az anyóka nem is teszi. Hálából a gomba kijelenti, teljesíti egy kívánságát, s mindjárt meg is kérdi, mi lenne az? Az anyóka szabódik, hirtelenjében nem is tudja, mit kívánjon, azt mondja hát a gombának: adj már egy kis időt, hadd gondolom végig! Mire a gomba csak annyit mondott: jó."

Háromig számol...? Tapsra vár?

2014. június 14., szombat

szombat 14

Végtelenül szerencsésnek és hálásnak érzem magam. Kezdem a tegnappal. 10 milkás nap, péntek, 13, holdtölte... mi kell még egy magamfajtának... hogy jót nevessen végre az élet érdekes fonákságán, ami valójában a színe a dolgoknak. Humorérzék nélkül vajmi kevés sikerem lenne magamnál, de még inkább a világban.Türelem és (meg)hallgatás nélkül meg semmi.

2014. június 7., szombat

Rongyszőnyeg



Weöres Sándor‬Rongyszőnyeg‬
/részlet/

A hangod akkor legszebb
ha kerete a csöndnek,
a hajad akkor legszebb
ha cseléde a napsugárnak,
az arcod akkor legszebb
ha emlékszem rája sírva,
a sorsod akkor legszebb
ha elszáll mint az ének.


2014. június 5., csütörtök

nem kamu

Kezdek kicsit erősödni... múlik a szédülés, a fejfájás, az űr, a zűr... ma már felkeltem és husit csináltam:

szeretem az "egytálban" sülteket, a régi békét hozzák vissza a szívem... helyére :-)

és persze a régi illúziókat. :-( ezért hát

új fűszereket használtam: chilipehely helyett most kurkuma festi színesre ... az életem.


**

2014. június 4., szerda

:-)

Soha nem kellett ennyire a csend, az eső, a betű, a jóleső alvás, a gondolkodás nélküli és az álmok nélküli létezés. Nyitva maradt a szemem és a szívem, kér egy jelet, merre is lenne jobb most menni. Vagy csak maradni azon az úton, amire nagy ívek után sikerült szert tennem. Még ha magányosabbnak is tűnik időnként.

Ma már mosolyogni is tudtam. Álmomban pedig dúdoltam. Hmm. Ki érti ezt. :-)


2014. június 3., kedd

csakúgy

Beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút, fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely.
/Szabó Magda/

"Hiába tanulunk meg beszélni. Mert először nem is tudjuk kimondani azt, ami a lelkünk mélyén él. Elhallgatjuk, vagy mást mondunk helyette. És ha nagy nehezen sikerül is végre kimondani: a másik nem érti meg. A szavakat érti persze. A mondatokat is. Csak ami a szavaink mögött rejlik, vagyis a lényeget, azt nem érti".

2014. május 30., péntek

Börge göbre

"Ha normális családba születtem volna, normális ember vált volna belőlem.
Ha több időm lenne, mindenre lenne időm.
Ha az a másik ember, ott, nem piszkálná az orrát, boldog lennék.
Ha a másik ember helyében lennék, tudnám mit kell tenni.
Ha valaki rám mosolyogna, visszamosolyognék rá.
Ha majd öreg és tehetetlen leszek, kézbe veszem az életem.
...
Akkor, majd, ha, na akkor, boldog leszek és elégedett. Addig juszt sem!
Szinte elfelejtettem, azt akarom, hogy soha ne essen az eső!"(Kezdet)

:)

2014. május 28., szerda

hajaj

Amikor az élet megtöri kicsit az embert, a hajunk is megtörik mellé. Épp ideje levágatni, már a derekamig ér, nehéz teher. Benézek az egyik fordászhoz, nem ér rá. Megyek egy másik helyre, kicsit drágább, de többen vannak, nagyobb a forgalom és nevesebb szalon. Ahogy belépek két nádszál fogad, csöppet el is bizonytalanodom, mit keresek én egyáltalán itt, sugárzóak és fiatalok, csodálatos a hajuk (naná...), a sarokban 1 férfi dolgozik lendületesen és elmélyülten, elbűvölő szakmai tapasztalatáról adva tanúbizonyságot, de idő, az sajna nincs... aztán jelentkezik a Tomi, a sarokból. Nem nádszálkategória, ez már könnyebbé teszi feszengésem, ki nem nézném, hogy a női hajak és (lelkek) mestere, a mosoly egyformán játszik a szánk sarkában,  mellette én sem érzem magam öregnek és kövérnek. Csak ettől, ahogy rám néz, ahogy kérdez, ahogy megnézi a hajam, ahogy rám mosolyog, észre sem veszem és nem is fontos, hogy kilókban kicsit kilóg az átlagból. Hát, csak igazítás kellene, törik a hajam, meg valami kis fiatalosabbat is ha lehetne, rábízom majd. A lényeg, vágjon le úgy 1-2 évet a hajamból. Érti ő. Én meg hálás leszek neki ezért. És magamnak, hogy meg merem tenni. Hajaj, haj-jaj... Nagyon tudok ragaszkodni ahhoz, amit megszeretek, pedig felesleges. Akkor is az enyém, ha nem olyan, és akkor is szeretni fogom, ha más lesz, és akkor is szeretni fog, ha ilyen kis tádé maradok Ráadásul igen hamar nő.

Na jó, lehet, hogy elmenekülök, lemondom, vagy magamban visítok. De hátha mégsem. Egy ócska hajvágás és cidrizem. Ennyire gáz vagyok. Hát ez van. Utálom a változást. Az elején... a végén meg... beindítja a szívem és az agyam. :-))

2014. május 27., kedd

csal(ód)ások

Rengeteg információ ér bennünket minden pillanatban.

Mind elraktározzuk, de csak azon kevésre figyelünk, 
amit látni tudunk,
ami foglalkoztat,
amit keresünk,
amit látni akarunk...

itt: abbol-amit-latsz

***

"embernek lenni nem szerep" (Kaszás Attila)

ha ezt valamikor is elfelejtenénk, ...
ha képtelenek lennénk észrevenni, amit kell,
vagy meglátni, amit muszáj,

a változás szelei gondoskodnak majd róla...

sosem gyengédek, mert
ha azok lennének... sosem jutnánk előrébb
(még ha elsőre igencsak fordítva is látszik...)

2014. május 23., péntek

karcolatok

Megtanultam, hogy ha valami inkább elvesz, mintsem hozzátesz életemhez, akkor az nem is való az életembe. Akármennyire is szeretem, szerettem, tettem érte. A szeretet sosem vész kárba, de magunk számára állít pár csapdát, valami üzenete van a dolognak. Visszavonzás, személyvonzás a szabad akarat miatt nincs. A másik szabad akarata miatt.


2014. május 11., vasárnap

Zuhanórepülés


A pozitív gondolkodás csapdái...

Csak mondogassuk, mantrázzuk magunkban, hajtogatni kell csak, hogy minden oké, akkor is, ha nem így van... ?

Ezt a mondatot gyakorta látom, hallom. Igen, létezik olyan, hogy kényszerítem magam nevetni, és ez előbb-utóbb beindítja az agyam és azokat a "jó-érzés" területeit, amit a nevetésizmok kiváltanak.
Mégis azt mondom, ez csak tüneti kezelés. Olyan sebeket cipelhetünk az elfojtások miatt évekig, tudat alatt is, hogy egy csomó kérésünk, tervünk meghiúsul és egyszerűen egyre inkább örvénybe kerülünk. Negatív spirálba kerülünk, amiből kijönni csak egyféleképpen lehet.

2014. május 10., szombat

Van ellensúly

"El lehet kerülni a megvezettetést? Lehetünk elég éberek?"


... nem mindenkiről látszik egyértelműen, hogy béka, vagy skorpió, és ahogy az állatvilágban is vannak megtévesztések, az embervilág ebben nagyon jeleskedik. 

olyan manipulálások "áldozatai" lehetünk, hogy magunk sem tudunk róla...
először egy Colombó filmben találkoztam ezzel:

2014. május 8., csütörtök

A skorpióról és a békáról

A skor pió át akart menni azon a kis tavon, ahol a béka lakott. Megkereste a békát, és azt mondta Neki:
- Te, béka, szépen kérlek, vigyél már át a hátadon a túlpartra!
- Dehogy viszlek! Dehogy viszlek, hogyisne! Azért, hogy a mérgeddel elpusztíts? Eszem
ágában sincs! – válaszolta a béka.
-Ugyan, ne mondd már, én nem csíplek meg, hidd el! Kérlek szépen, vigyél át
a tavon! – kérlelte a skorpió.
- Nem viszlek én! Olyan erős a mérged, hogy biztos bele is halnék! – utasította vissza
békánk az új jövevényt. 

Ez így ment estig, amíg a béka be nem adta a derekát, mert a skorpió már könyörgött neki, és a béka már nem bírta hallgatni. Azt mondta:
- Na jó, gyere, mássz fel a hátamra, átviszlek, de nehogy megcsípj!
A skorpió nagy boldogan felmászott a béka hátára, majd átúsztak a tavon. Megérkeztek a túlsó partra, de mielőtt a béka egyet is szólhatott volna, a skorpió halálosan megmarta, és csak azután mászott le a hátáról. Szegény béka a haláltusáját vívta, de utoljára még megkérdezte:
- De skorpió! MIÉRT??!
A skorpió pedig csak ennyit válaszolt:
- De hát béka, én egy skorpió vagyok!!!”
 

 Ki volt a hibás?



2014. május 5., hétfő

Apák napja

http://www.balansz.info/upload/files/apafuzet.pdf

Uff, de offolni lehet!...  Apafüzet... 

http://apafuzet.hu/apa-fuzet/

2014. április 22., kedd

Virágvasárnap

Én a sonkát szeretem, a retket, az újhagymát, a friss illatokat, a kuckók nyugalmát felcserélő madárcsicsergős sétákat, a garázsban nézelődni, szanálni, a beszélgetéseket, a családot, a megállított időt, a nagymamát, akire ilyenkor élénken emlékszem, a reményt, hogy van újjászületés, és hogy a változás állandó része életünknek, ahogy minden évben jön égkék tavasz, még ha kicsit később is, még ha kicsit kevesebb is, akkor is van! Jutott! Addig, ameddig! Aztán elmúlik! Aztán változunk. Aztán minden egyes körforgás elölről kezdődik, s mi minden egyes körforgással választhatunk, hogy maradunk ugyanott, körbejárjuk az egészet még egyszer, vagy megértjük, hogy magunknak mért is szól a mese egyes ünnepekről, és meglátjuk, ezen túl is ... tovább is van...ki hinné...

"Ébren kell lenned, hogy érezd a szeretetet, ami mindenhol körbevesz.
Ébren kell lenned, hogy észrevedd, mi mindent szerethetsz magad körül, máskülönben egy sor dolgot elszalasztasz...
Ébren kell lenned, hogy meghalld a hangokat, amiket szerethetsz.
Ébren kell lenned, hogy megérezd a virágok csodálatos illatát, miközben elsétálsz mellettük.
Ha úgy sétálsz végig az utcán, hogy közben belefeledkezel a gondolataidba, mindent elszalasztasz."
Rhonda Byrne

"A Szeretetet éppen az tartja életben, hogy változik, nem pedig az, ha szilárdan áll és nem érik kihívások!"

2014. április 19., szombat

relax

A leglehetetlenebb dolgoknak is neki kell vágni néha, mert ezekből származnak az ember legcsodálatosabb élményei.
Lázár Ervin

Fölépíteni
és belakni magamat
napmintnapmintnap.
Fodor Ákos

Van dolgom a Földön, mert ha nem lenne, nem élnék. Nem született olyan, akivel életet cserélnék.
Tirpa

Az egyik legijesztőbb felismerés az életben az, hogy magadat csak te tudod megmenteni.
Demi Lovato

2014. április 17., csütörtök

Hol rejtőzik a világegyetem bölcsességének titka?


Az istenek mindenképpen azt akarták, hogy a világegyetem bölcsességének titka csak akkor kerüljön az emberek kezébe, ha már elég érettek rá. Ezért aztán elhatározták, hogy mindaddig őrizni fogják egy biztos rejtekhelyen, míg a halandók meg nem érnek annak megértésére.
Összegyűltek egy tanácskozásra, hogy eldöntsék, hová rejthetnék el a titkot.

Lázár Ervin: Séta

Megyek az utcán. Na, inkább csak poroszkálok. Szép lassúdadan. Mert ha sietnék, megfájdulna a lábam.
Persze megfájdul így is, minden kétszáz méter után meg kell állnom, hogy összeszedjem magam az újabb kétszáz méterre. Állok ott szerencsétlenül és megszólítom magam: Öreg, nem kéne neked múzeumba vonulnod? Beülnél szépen egy üvegvitrinbe egy törött cserépedény meg egy kőbalta közé, odafüggesztenének eléd egy cédulát, mondjuk hogy divatjamúlt ember a huszadik századból és elüldögélhetnél ott ítéletnapig.

Látom, hogy a járókelők furcsállkodva néznek rám. Mi különös van abban, hogy valaki áll az utcán és nézelődik?! Nana, elegyedek szóba újra magammal, nem lehetséges, hogy az előbb hangosan beszéltél magadnak? Megszégyenülten nekivágok az újabb kétszáz méternek. És korholom magam. Most már vigyázok rá, nehogy hangosan beszéljek.

2014. április 16., szerda

másKÉPp

Szeretettel Borókának, komment helyett.

Az első nagy megbocsátás"élményem" egy régebbi kapcsolatomhoz fűződik, ami a válás utáni első, fülig-szerelem volt és ahogy kellett, logikusan épp ezért döngölt földbe. Ez egy régi, de annál markánsabb emlékű történet.

Mindketten tévedtünk, és persze mindkettőnknek sajátos igaza is volt, a kettő közé épített volna hidat a szeretetet + vágy = szerelem, de inkább  vert éket az egyenrangúság hiánya. Persze én, mint vesztes, ki jobban szeretett, az kért bocsánatot.

Úgy bucskáztak ki a szavak belőlem, hogy már nem az volt az érdekes, hogy valóban megbocsát-e nekem.

A végtelen színei

2014. április 11., péntek

Álomépítők

Ezzel feküdtem, álmodtam, keltem... mindig visszajátszom őket ébredéskor... mármint ha emlékszem rájuk. Vannak olyan álmaim, amelyekre örökké emlékszem. Vannak olyanok, amiket többször álmodom.
Mindenki saját kódrendszere szerint maga fejtheti meg álmait.


"Álmunkban a képzelet és az emlékezet képei keverednek a valósággal. A lélek nappali oldala a tudat, éjszakai oldala a tudattalan, vagy tudatalatti."
Álomfejtés: mit üzennek az álmaink. Biztonságot hozó pillanat, amikor bevackolódunk az ágyunkba, ellazítjuk fáradt tagjainkat, álom jön a szemünkre.
Segít-e az álomfejtés az önismereti munkában?


*****
Álom: éppen attól más, hogy merész, szabad, miként az ébrenlét sosem, hiszen elrejtett fiókok mélyére dugdosott képeket rángat elő; tör, zúz, ordít, megbosszulva a nappal fegyelmezettségét; megszínesíti a színtelent, a komisz varázsló.
Vavyan Fable

***

2014. április 10., csütörtök

A mosogatólány nem párja egy királynak


A mai nap belémfolytak olyan cikkek, hogy nem férek a bőröndömbe... ez csakis azért lehet, mert elhatároztam,
hogy ma tiszta és átlátszó, befogadó és aztán kiöntő
víz leszek!!!

"És máris ott vagyunk, hogy add meg nekem mindazt, ami egy nőnek szükséges, és akkor én is mindent megadok, ami egy férfinak szükséges”- és nem fordítva.

****

Bagdy Emőke 2013-ban a Prima Primissima díjátadón: magyar oktatás és köznevelés kategóriában vehette át elismerését.

2014. április 8., kedd

töltőn vagyok




A Czakó-féle homokrajzok után most valami más ... és mégse. Reméljük Titeket is feltölt és elvarázsol!

https://www.youtube.com/watch?v=dOSGS9ruj4U

2014. április 4., péntek

net(ásó)kapás

Ezek az ausztrál turizmus honlapjára beérkezett valóban feltett kérdések. A
​ ​
honlap válaszoló szerkesztői nyilván humorba fojtották a bosszúságukat:

K:(Kérdés): Szokott fújni a szél Ausztráliában? Még sosem láttam a tévében, hogy esett volna ott az eső, hogy tudnak akkor növekedni a növények? (Anglia).
V (Válasz): Minden növényt teljesen kifejlett állapotban importálunk, aztán csak ülünk, és nézzük, ahogy elpusztulnak.
__________________________________________________
K: Láthatok majd kengurukat az utcán? (USA)
V: Attól függ, hogy mennyit iszol.

2014. április 3., csütörtök

Sétálunk, sétálunk, egy kis fröccsre becsücsülünk... fröccs...

kocsmai körképünk - pozitivnap.hu


  A "Párizs fénye" italbolt

Állati jó italozók a teljes képzavar érdekében egy kis szójátékkal átitatva:
Fapuma, Repülő Puli, Kerge Kecske, Sánta Egér, Vak Denevér, Dühös Tücsök Kiskocsma, Döglött Patkány, Vakegér, Söröző a Szomjas Csukához, Zokogó Majom, Őzitató, Kis béka itt a tó

2014. március 24., hétfő

Csak hogy ne vegyem túl komolyan magam

Amikor a fókusz, a koncentráció hiányzik... vagy csak mérges vagyok magamra, vagy... csak unatkozom... a régi Invaders számítógépes játékok egyik nagyon jóra sikerült újítását veszem elő. Büntetlenül lőhetek és rengeteget gyűjtögethetek  gyakorló szinten, kevés az ellenség, kicsi a feladat: csak megmenteni a  világot.


A Chicken Invaders az egyik leghumorosabb játék, amit mostanában játszottam. Közben szép lassan rájöttem, hogy veterán szinten sokkal nagyobb a kockázat, a veszély, de gyakorlatot szerezhetek és akkor kiismerhető lesz, sőt... még több pontot is gyűjthetek ... . Az külön vicc, hogy valóban és halálosan lesz@rnak és letojnak mindeközben... :-)

Csak mert szeretem :-)

és mert időnként nem árt elolvasnom...


Döbbenetes infók a szeretetről és Albert Einsteinről
Írta: Tarnóczy Vilmos

Kb. 100 évvel ezelőtt Albert Einstein hosszú órákig tartó munka után hátra dőlt székében és teljesen magába roskadt: Atyaúristen!!!! Hogyan fogom én ezt elmagyarázni az embereknek?
A gondolatok lázasan rohangáltak a fejében, de sehogyan sem tudta megérteni, amire rájött. Olyasmire jött rá, amiről tudta, hogy igaz, de felfogni még neki is nehezére esett.

2014. március 22., szombat

Es(z)ik

Mert ugye takarítok, szanálok, motyogatok, ... megéheztem:

Találtam egy fél csomag sütőport, pár evőkanál (úgy 1 deci) tejfölt, az a két fél megviselt margarin ott sóvárgott utánam, kérlek, lejárok, használj fel, találtam 1 egész tojást, némi, tán 10 deka sajtot, egy fél zacskó lisztet, a só se maradjon hát el:


Pogácsa, sütőporral.... :-) jó lett... kép már nincs...

... és mivel a pár virsli ehhez, ebbe nem annyira illik, hát azt holnap készítem el....
... pizzatésztában sütőben?
... vagy inkább baconnel körülölelve és hagymával, sajttal töltve?

jázmin- és cseresznyetea, netán némi szilva... csak megkoronázni tudja...

És az  Igenember hozzá nem rossz választás - bekuckózni kicsit...

:-))



Szép hétvégét mindenkinek!




2014. március 21., péntek

Tavaszi első :-)



Bónusz, hogy ne legyen olyan tökéletes minden...


SZÓKIMONDÓ HOROSZKÓP!!!
Gyenge idegzetűeknek és 18 év alattiaknak nem ajánlom!

2014. március 20., csütörtök

Zarán-dokk


Ma zarándokutam elvezett a harciszerzihez (ninjutsu és jóga oktató), a védikus titkok és a hinduizmus világába,  ezek botlottak belém, úsztak megint elém, én meg hagytam... nagyon nincs kedvem takarítani... inkább olvasgatok valami bölcset...


hátha rájövök a nyitjára, mázlista vagyok-e, hogy élek, és hogy most és itt élek, azokkal, akikkel, és úgy, ahogy... és ezekből a Sors/Isten/katicabogár stb... (mindenki helyettesítse be vagy ne a sajátját... ) adta körülményekből és a neveltetésünk és saját önbecsapásaink hibáiból mennyire tudunk kievickélni, rálátni, majd megtalálni és megvalósítani önmagunkat, megváltoztatni, amihez van ráhatásom és elengedni azt, amin nincs,

Utolsó pár, előre fuss!

... és most jön a legcifrább: azzal, hogy nem küzdök a sorsom ellen, magam ellen, a betegség ellen, semmi ELLEN, hanem elfogadom és megtanulom kezelni, apró lépésekben IS mérni a sikert, megváltoztattam a sorsom. Hosszas betegséghalmazból jövök ki eredményesen.  Még lesz pár visszatérő, de már NEM ez foglalja le a tudatom és a mindennapjaim, már az álmaim sem álnok rémálmok, ez pedig magáért beszél.

2014. március 19., szerda

Belső hajtóerő

Egy időben nagyon foglalkoztatott a DNS és a benne tárolt sorsom. Ha ugyanis az a sorsom, ami, tehetek én bármit, ... vagy ... épphogy nem kell tennem semmit sem ahhoz, hogy a sorsom, ami meg van írva, bele van kódolva a génjeimbe, beteljesüljön.


Aztán történt, hogy Nostradamus jóslatairól néztem filmeket, mert ez is mindig érdekelt, miért is volt ő jobb asztrológus mint a többi, hisz az is egy stabil, tényeken alapuló sorsjós-tudomány, ha úgy vesszük. Már aki komolyan veszi ezt, annak. (A csillagászat más tudomány.)

2014. március 17., hétfő

Csodalámpa

Amikor egy dologra figyelsz, az foglalkoztat, az van a  fejedben, bevonzod. Ti is tapasztaltátok már?

****

Volt 3 hónap, mikor egy régi osztálytársammal "egymásra" találtunk, majd egymásra csodálkoztunk, ahogy "beszélgettünk" egy közös oldalon úgy, hogy nem egymásnak írtunk.

2014. március 16., vasárnap

Politika... helyett!

Alcím:Hazudj magadnak, nekem boldog holnapot.

2014. március 14., péntek

Kerekezem! - Karakozom!


 



Bár a március 15-ét azért megvárom... *




* 


****
http://www.mesek.cc/vuk-teljes-mese.html

****

Gyógyító öröm, mozgás és mesék... :-))

2014. március 13., csütörtök

Kaktuszfiló


"Egy lelkigyakorlaton kaptuk ezt a döbbenetes gondolatot, és működik: öleljük meg kaktuszainkat!
Vagyis a fájdalmat okozókat, a fájdalmakat szorítsuk magunkhoz, ne meneküljünk előlük, ne harcoljunk ellenük - ez a mazochisztikusnak tűnő megoldás hozhatja családon belül a normális feloldást."


A KAKTUSZ ÖLELÉSE (Lackfi János)


2014. március 7., péntek

Nő a nap


Hajrá lányok ( a molett lesz a trendi), érezzétek jól magatok a bőrötökben, akármilyen is most a hangulatotok, kedvetek, tükrötök, múltatok, jövőtök, jelenetek, hibáitok, tapasztalataitok, és attól függetlenül, hogy szeretitek-e a narancsot (a bőrét)  vagy a héját - netán a sast!

... talán végre ez az év nem a PHS és .jpg csajoké, asszonyoké, nőké és lányoké, de a valódi Nőké... akik rádiumot, radont, uránt, tóriumot nyeltek... :-))
az öröklét határán, felezési és bomlási idők kilőve, karizmuk a karizmájuk, mert ugye...
sugároznak, ki és be, egyszerűen csak szeretik a negatív részt is magukban... ( a szépet ki nem tudja), az pedig nagyon vonzó!

Kisugárzás... legyen veletek! A besugárzáshoz, épp hogy sok is lesz! :-))

Ajánlott film: Silver lining

2014. március 6., csütörtök

Jó fejeknek

... mára is jó fej káposztás képosztás a pákosztosoknak:

aki még nem evett egyszerűen csak olajban sütött (mélyhűtött, nem főtt!) kelbimbót, tejföllel, fokhagymával, kicsi vegetával, valami nagyon finomat hagyott ki!

:-)))


(L)evés közben jön meg a (l)étvágy....
:-)

2014. március 4., kedd

A szerelem baleset?



"A költők és írók évezredek óta nyavalyognak azon, hogy a szerelem így, meg a szerelem úgy, de soha senki nem teszi fel azt az egyszerű kérdést: tulajdonképpen mi a fene ez a szerelem?
De jó-e egyáltalán tudni, mi van a párizsiban? Természetesen nem, de előbb-utóbb úgyis mindenki megtudja az igazat.

Tudományosan azt kell mondjuk, hogy ez az egész felhajtás a szerelemmel Nyugat-Afrika pár millió évvel ezelőtti megsüllyedése miatt van.

A Nyugat-Afrikában élő majomszerű köbüki nagypapánk pár millió évvel ezelőtt ugyanis egy reggel arra ébredt, hogy megsüllyedt alatta a föld, és otthona lagúnás vidékké vált. Kínjában hamarosan rákapott a kagylók és vízi herkentyűk fogyasztására.

2014. február 22., szombat

Utolsó dal

nem számít hova, ha van Kivel:

Cipő utolsó dala:

"Agyon használt szavaink
Semmit nem mondanak többé,
Amit jelentettek régen,
Az velünk foszlott köddé.
Ölelés helyett vallomás,
Mosoly helyett hízelgés.
Ha akadnak még mosolyok,
A legtöbb már csak vicsorog.
Már nem beszéli senki
A lélek szelíd nyelvét,
De ölelik még egymást
Az aprók és a gyengék /medvék/ :)))

2014. február 20., csütörtök

Kőszív

Van egy másik kedvenc mesém is, amit alteregónál láttam. hiába keresem, valahogy nem kerül elő.

A férj el akar válni és az asszonya csak annyit szól, hogy rendben, de amíg el nem válnak, minden nap emelje fel, a két karjában, "ölben" vigye fel a szobájukba, mármint este.

A történet a férfiról szól, akinek a szíve az érintések hiányától kővé vált, és aki elszégyellte magát, csakúgy, mint itt a pedagógus történetben a tanító, és visszakozott a válással.

A történetben nincs "hepiend", csattanó és fájdalom csak. A feleség csak szomorkodott, fogyott, fogyott, belehalt a szeretet nélküli világba, és felfalta őt a rák.

egy kis... nem matek

..de tudod, legyenek bármilyen jók a cikkek, a videók, e "mese" a korona.

Annyira egyszerű.

2014. február 18., kedd

egy kis angol...

Jópofák! :-)) már csak a fraktálok hiányoznak..., már csak azért is, mert szépek

http://www.ted.com/talks/lang/hu/ken_robinson_how_to_escape_education_s_death_valley.html

20 perc - az új oktatásról ... karizmatikus, nyugodt ... humoros...



http://www.ted.com/talks/lang/hu/arthur_benjamin_the_magic_of_fibonacci_numbers.html

6 perc matek az aranyos arányokról... nagyon jó magyarázatok...

***
... és némi vizuális illúzió... mert a látszat csal...



2014. február 15., szombat

Ébresztőfilmek

Kb 6 évvel ezelőtt kezdődött egy újfajta közösségi hullám, filmek készültek az addig csak félinformációként megjelenő adatokból, tényekből... megjelent a new age, a maga számos előnyével és hátrányával. Előtérbe kerültek ezoterikus filmek, mint a ONE, a Mi a csudát tudunk a világról, a Titok, és jöttek a keményebb infók, a világgazdaságról, a pénzről, összeesküvés elméletek és katasztrófák, a virtuális tér csak úgy ontotta a jobbnál jobb mesterműveket és rosszabbnál rosszabb agymosó fércműveket.


A szem haszontalan, ha az elme vak.

Amíg mi akkor kezdtük el tudatosabban keresni magunkat s helyünket a világban, 2009-ben kijött az első igazi korszakalkotó ébresztő-figyelmeztető film, a  Zeitgeist - Korszellem, ami nagyon megosztotta a "nézőket", de mégis, bármit is levont és a továbbiakra akármit is javasolt, legalább körülnézésre és gondolkozásra késztette az éppen nyitott embereket.

Mi anno komolyan papírral és tollal ültünk le nézni, mert közben seregnyi kérdés felmerült, és most, 5 évvel később, jönnek az új dolgok, amik témában a régiek, csak egyre jobban és ügyesebben "leleplezik le" s ezzel egyben ébresztik és figyelmeztetik a világot.

2014. február 14., péntek

owl you need is love - ólelés

"Napja az ölelésnek, napja a szeretetnek."- ma IS!
Csodás a "kislány". 16 évesen csak ennyit mond: de hát minden napnak Bálint napnak kellene lennie!

***

Ma Országos Ölelés nap volt, talán az Oktogonon találkozott valamelyikőtök ölelgetőkkel?

***

Visszatér a hitem, amit elveszteni időről időre - úgy látszik - KELL! Az önazonosságom  próbája: Az vagyok-e, akinek hiszem, gondolom magam. Az vagyok-e, ami szeretnék lenni. Mi is szeretnék lenni? Mit is akarok valójában? Menniyre csapom be magam és másokat? Azt teszem-e, amit mondok. Azt mondom-e, amit gondolok.  Ez a világ nem igazán engedi ezt. Ennek ellenére vagy épp ezért, mégis.

***

A férfi akkor nem akkor Férfi, ha megment engem a sárkánytól, hanem ha elvisel és akkor is mellettem marad, ha én magam vagyok a sárkány!

***

Mindenkinek innen küldök egy Ölelést!

***

A cím szójáték: all - minden, owl - bagoly, kiejtésre ugyanaz a hangzás: ól

a mondás: All you need is love : minden, amire szükséged van, az a szeretet!
a baglyokat meg szeretem.

:-))

2014. február 11., kedd

útlevél

... milyen jó lenne, ha seregnyi vízumom lehetne, más emberek világába...
és talán csak a  végén jönnék rá, hogy egyetlen ablak lenne a legfontosabb, automatikus átjárót biztosít más világokba... vajon benne van-e ... önmagamhoz...

Pink Floyd, nem túl gyakran hallott:
http://www.youtube.com/watch?v=8oGwCNdnpO0




és egy ritkaság Tina Turnertől:
http://www.youtube.com/watch?v=6XP-f7wPM0A

és persze Király Viktor, mert laza és könnyed és jó:
http://www.youtube.com/watch?v=W33Yrq4VEWw

**

Köszönöm, hogy velem voltatok.

Magán(y)levél

Kaptam egy levelet.

Aztán visszaküldtem  a feladónak.

tervezett elavulás

...milyen profán, hogy az innováció és megújulás jele, a villanykörte volt az első, amely ennek áldozata lett...
érdekes adalékok a nyomtatóinkról és a nejlonharisnyákról...

https://www.youtube.com/watch?v=aM2SoPr9I7k&feature=youtu.be

2014. február 10., hétfő

Ébresztő

"És nem kell hozzá sok… Türelem. Szeretet.
Tudni kell az embernek önmagáról, hogy kicsoda.
Egy ember, akinek érző szíve van, gondolkodó agya.
Amikkel csodákra képes. Nem szabad engedni a külvilág romboló befolyását, mert ha nem ad hitet magának az ember, akkor úgy működik, mint a kisgyereknél, akinek ha azt mondják, buta vagy, rossz és engedetlen, azzá is válik."

http://kedvencepitok.blogspot.hu/2014/02/szsm-e3.html

2014. február 8., szombat

Mai komoly - Kapcsolódva

Mikor a válás utáni első kapcsolatom, részemről IGAZI nagy szerelem véget ért, akkor fordultam a Titok, a vonzás törvénye felé, amiben/ahol (a thesecret.hu) először hallottam arról, hogy minden csak önmagam szeretése is végső soron. Pont úgy, ahogy az ifjúsági segítő hölgy itt leírta.


Ott és akkor tagadtam. Mindenről beszélgettünk, s a szeretet és az érdek ugyanúgy jelen volt. (Fény és árnyék. Együtt jár.) Hisz akkor ez új volt, és mindenki ismerkedett saját magával, a határaival, nem hibáztatok senkit, sőt. Ahogy rátaláltam első érZő mesteremre, tanítómra, az maga volt a vonzás csodája. :-))))

2014. február 6., csütörtök

A pedagógusokról

Nem az olvasó Barátaimnak szól!!! Mert tisztelet a kivételeknek!!!

****
S ha már a mérgező szülőkről szó esett, ne maradjon ki a másik oldal sem.

Mi a különbség a tanár és a pedagógus közt? - kérdezik. Van különbség? Mázlista vagyok. Jó tanáraim voltak. Igazi pedagógusok.

Lenne különbség? Bizony, lehet ebben valami. A pedagógus igazi kincs. Titka?

Az elkötelezettség. A gyermek nem skatulyába zárása. Nem a tekintély alapján tanít. Elfogadja és megfejti a gyermeket. Következetes és szakmailag képzi magát, s elfogadja, hogy mindenkiben ott van a csíra, s nem a gyermek kudarca, ha nem virágzik ki!


Elsős gyermekem nagy kihívásokkal küzködött, nem iskolát, hanem pedagógust kerestem hát neki.
Valódi összefogás alakult ki a tanerő és a szülő közt, szerette, hogy nem "a beállok a sorba" típus.
A gyerek egy kis kaktuszból csodálatos virággá fejlődött. A kaktusz virága. Mind a gyermek, mind én örök köszönet és hála ennek a tanárnőnek! Megalapozta a gyermekem jövőjét, pont annyit tett hozzá, mint a szülői környezet!!! Többet volt iskolában, mint otthon!

A pedagógus fáklyának tekinti a gyermek agyát, amit motiválni, inspirálni, kreativitásra ösztönözni: "meggyújtani" kell!!! Bátorítani, "seggberugdosni", de NEM lehúzni! A pedagógus nem küzd a tiszteletért! A következetességgel és a szakma felé való alázattal - kényszerítés nélkül- megszerzi! Nagyon nagyon rendben kell lennie önmagával!!!

A tanár tölcsérnek nézi a fejét és válogatás nélkül, "hülye vagy fiam, semmi sem lesz belőled" alapon beleönt, ami az előírt, de többnyire felesleges, lexikális anyag. Nem mutatja meg az összefüggéseket és nem tanít gondolkodni, saját véleményt kialakítani a gyermekben! Sőt, a gyermeket megcimkézi és cetlit akaszt rá! Hülye vagy fiam, az is maradsz! Az ülj le fiam, 1-es szigorú, poroszos rendszere lejárt!

Minden gyermek csodálatosan alakítható, ha időben elkapjuk a lusta frakkját. Ha meghallgatják. Ha hagyod beszélni arról, amit ő szeret. Arról, ahogy ő látja.

Erre jó az ifjúsági segítő is.


https://www.youtube.com/watch?v=OeNzXutP5bg

2014. február 5., szerda

Az alternatív iskolákról


Olvasom a cikket és csak halkan ülök. Igen. És nem. 

Szükséges a változtatás!
Ezt mindenki érzi.
A gyakorlat azonban mást mutat, mint a nagyon is óhajtott elmélet. Gyerekre, kreativitásra specializált, nem lexikális tudásra hajtó, de önállóan élni és "élni hagyni" tudást megtanuló, a világban keresni és tájékozódni tudó, hasznos (indokolatlanul nem támadó) önvédelmet tanuló, érzelmi intelligenciát is előtérben tartó... alternatív... vagyis MÁS iskolákra. No, ez jó kis körmondat lett, egyszerűbben szólva: olyanokra, ahol az egyéni képességek kiaknázása és a boldog, elégedett, kreatív gyermek, majd felnőtt a cél. 

Talán túl nagy lenne ez a lépés, hisz aki elkezdte, csinálta, annak sem sikerült. Mint anno sokakkal és  annyiszor beszéltük, többnyire azért dőlnek dugába ezek a szárnypróbálgatások, mert az ilyen oskolák az elkényeztetett, lusta, arrogáns gyerekek gyűjtőhelye lesz. A különleges pedagógusok, akik valóban nem poroszos módszerrel, hanem szívből tanítanak, nem egyessel nevelnek, hanem türelemmel és inspirálással, nos nem fizetik meg rendesen.

Más megoldás után is kell hát nézni.
Talán elég lenne egy kisebb lépés.

A gyerek kiugrott a harmadik emeleti iskolaablakon. Ki a felelős?
Megy a sárdobálás a tanárok és a szülők közt, mindenki a másikra mutogat. Ennek a levét csakis a gyerekek isszák meg.
Plusz az iskolai osztályokban zaklatások, kiközösítések sorát éli meg, legtöbbször nem a mentalitása, hanem a leginkább a szegénysége miatt. Ezután már nem csoda, ha nem nyílik meg otthon és nem nyílik meg a tanárnak.
Ifjúsági segítők kellenének az iskolákba. Vissza kéne ezt a pozíciót állítani. Nem, nem elég egy lelki-segély telefonvonal száma.
Ezek a gyerekek többnyire csak meghallgatásra vágynak. Vagyis nagyon sokszor csak annyira, hogy legyen akinek elmondhassák, mi van bennük. Vagy ha az nem megy, mi történt velük.
Az eset kapcsán fellángolt a vita, s ott beszélt ezekről egy ifjúsági segítő.
Néha a kis lépések is lehetnek nagyok. Néha a kis lépések többet érnek az elmélet helyett, mert megvalósulnak.
És ez valóban a felelősségről szól. A tudatos felnőttekéről.

***

Ez a cikk is elém kúszott, igen érdekes.
http://www.szivkozpont.eoldal.hu/cikkek/tudatossag/oktatas--a-kezelhetet...

Továbbra is kerülget a téma... most a Mérgező szülők c. könyvre hívta fel valaki a figyelmem, minden ugyanoda kanyarodik, már sokadszorra.

Soha nem késő önmagunkat felépíteni, megtalálni, önmagunkért, tetteinkért, döntéseinkért felelősséget vállalni, mert az éberség, a figyelem, az odafigyelés, a tudatosság hiánya a gyermekeinken csapódik le.
:-(

És akkor még semmi Feldmár és Vekerdy ... , no ők aztán lehúzzák a leplet rendesen rólunk szülőkről, a tanárokról, a rendszerről... :-)))

De megkíméllek benneteket, ez is pont sok(k)!

****************************************************************************

Tudatos szülők - Családbarát

Lassan eljön az idő, mikor szülővé válunk. Átlépünk az öntudatos, virgonc, énközpontú, szingli állapotból egy telejesen más minőségűbe. Párt keresünk, találunk, közös jövőt, családot, felelősséget vállalunk. Mindig lesz egy pont életünkben, ahol kicsit leülünk, elgondolkozun az egyéni feleléssegen, az emlékeinket rendberakjuk, és a keresztúton állva, fordulunk, fordítunk sorsunkon.

Mindig van és kitől tanulnunk. Soha nem késő önmagunkat felépíteni, megtalálni, önmagunkért, tetteinkért, döntéseinkért felelősséget vállalni, mert az éberség, a figyelem, az odafigyelés, a tudatosság hiánya a gyermekeinken csapódik le.

:-(

Mikor ilyen esetekre bukkanok, elszomorodom. Van-e valóban megoldás annak, aki nem akar kitörni abból az érzelmi örvényből és hangulatállapotból, amibe belekerült és folyamatosan fogva tartja, nem engedi felszínre törnia  tiszta önvalót és jót, ami a lelkében ragadt. Igen, a gyermekkor, ahogy velük bántak, és ahogy ezek a szülők bánnak majd a saját gyerekeikkel...

http://divany.hu/poronty/2014/04/04/a_bantalmazas_bantalmazasra_tanit/

Többen is felhívták figyelmem a Mérgező szülők c. könyvre s minden ugyanoda kanyarodik, már sokadszorra. A tisztelet hiánya - gyermekeink felé. Jelzi, hogy önmagunk felé sem teremtődött meg tiszta formában, inkább önhittségé, erőszakossá és másra erőszakolássá válik.

"A hasábokon hangsúlyként jelenik meg a zsidó-keresztény "tiszteld apádat és anyádat" hagyományának hiányzó része: "tiszteld gyermekedet". A könyv fele Forward klinikai tapasztalataiból merítve tényszerűen és pontos pszichológiai elemzéssel ismerteti az egyes, a gyerek felnőttkorában is hatalmat gyakorló mérgező szülőtípusokat (az istenszerű szülőket, az alkalmatlan szülőket, az irányító szülőket, az alkoholistákat, a szavakkal verőket, a testi- és a szexuális erőszaktevőket), melyeket aprólékosan végigvezetve, kliensei életútját és gyógyulását ismerhetjük meg. Bepillanthatunk családok tipikus játszmáiba (s nem egyszer sajátjainkra ismerhetünk), mint a gyermekkori és felnőttkorra is megmaradó szégyen, bűntudat, depresszió, tagadás leképeződéseibe. A könyv nagymérvű hitelességének erejét a háromszáz oldalon végigvonuló csoportterápiás élettörténetek adják."

A könyvről részletesebb tartalom:

http://www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu/mergezo-szulok.htm

És egy másik megközelítésből, ugyanerről:

"Mire is tanítanak minket szülőket, pedagógusokat, felnőtteket minden pillanatban a kezelhetetlenségeikkel, a kitöréseikkel, vagy éppen az apatikus érdektelenségeikkel, de még az összes fizikai betegségükkel is?

Hogy vegyük észre, a világunk nem normális.

Hogy valójában a bennünk lévő gyermek, ugyan úgy szenved azoktól a korlátoktól, szabályrendszerektől, mint a mi gyerekeink, ők csak a lenyomott szenvedésünk fokát, mértékét, milyenségét mutatják meg számunkra, hol dühkitörésekkel tombolva, hol teljes érdektelenségbe merülve, hol komoly betegségekig lefojtva.

Köszönjük meg nekik és próbáljuk meg felismerni magunkban az általuk mutatott hitrendszereinket, lenyomott érzetártalmainkat, és szabadítsuk fel őket az által, hogy mi változunk és változtatunk a világunkon is.

Miattuk és magunk miatt is!

A gyermekeink minket „megmenteni”, ébreszteni, emlékeztetni jöttek, és nem azért, hogy mi szabjuk olyanná őket, amit éppen mi gondolunk helyesnek, szerintünk mi lenne jó számukra.

Számukra akkor lennénk „jók”, ha tanulnánk tőlük, ha rajtuk keresztül emlékeznénk saját magunkra, és ezt fel is vállalnánk, és mivel mi vagyunk abban a helyzetben, hogy a változásokat cselekvően megtegyük, hát tegyük.

Értük és Értünk!"

http://www.szivkozpont.eoldal.hu/cikkek/tudatossag/oktatas--a-kezelhetetlen-hiperaktiv-vagy-kristaly-gyerek.-hogy-is-van-ez--es-hol-a-gyerek-.html

Ajánlott olvasmányok bőven találhatók ezen a portálon, egyet kiragadok:

http://www.csaladesegeszseg.hu/gyermekek-egeszsege/tudatos-szulo/dr-kopp-maria-a-csaladokert-tett-munkassaga/

 

2014. január 25., szombat

A végtelen érintése - a gya(ko)rló ember


Csak útkeresőknek! Filó, pszichó, és minden nem evilági...

Tegnap a csend bűvöletében (hóesés) éltem, naná, hogy este rám bukkant egy film. Touching the void, magyar címe a Végtelen érintése. Hegymászók, hegycsúcs, örök hó, béke, csend, baj, nagy baj, magány, halál, élet.

2014. január 24., péntek

Álomlét és ébrenlét télhatárán

Ülök a gép, előtt, most megtehetem, csend van. Senki nem zajong, az ebéd is kész, és a lánykámmal is leveleztem. Ilyenkor nem tud rám hatni a FB szava, miszerint ellopták a kerékpárját, lenyúlták, átverték, lassan kezd derengeni, hogy a szűrőm bekapcsolt! Nem tűnik el a mocskos világ, de láttatni engedi az előre türemkedő szürkét és fehéret is!

Minden embernek, ahogy a természetnek is, szüksége van csendre, hóra, tisztára, nyugalomra, hogy a tavaszi és nyári hajtást bírjuk.

Szóval riasztgathat a FB, csak a (szív)meleg hat most rám. Felpattanok és állok az ablak előtt és nem mozdulok percekig. Nézem és nem bírok betelni a kavargó hópelyhekkel, mintha valami reményt és csodát várna ilyenkor az ember lánya, és közben érezne a lelkem, hogy történhet bármi, ha szeretet van és mosoly van, minden van.

Elfordulok az ablaktól, eszembe jutottak a régi hajnalok, mikor a nagy télben negyed hatkor indultunk a buszhoz, dolgozóba. Egyetlen lábnyom sem volt benne, csodás sárga árnyékokat vetett még a hold és az álmos lámpaoszlopok, és enyém volt a világ. Én törtem meg a havat. Óvatosan. Halkan. Hálával. Minden téli havas hajnalon. Azóta is szeretem ezt a csendet, ami ilyenkor reményt sugároz. A tavalyi március 15.-ről is már csak az összefogásra emlékszem. Van remény. Mindig van remény, ha éberek, találékonyak, kíváncsiak és merészek maradunk. Ha mosolyogni tudunk még akkor is, mikor nagyon nem lenne min.

Indulok bevásárolni. Papírt és sót veszek. Az sosem árt.

(Hajtogatom... :-))

Ébrenlét és álomlét
télhatárán ácsorgok,
az hó már rámcsorog
az óra meg rámcsörög
én meg csak ücsörgök

repülök álmaim szárnyán
vagy tán épp az árnyán
csuda egy átok ez
gyerekszemmel élni meg
milyen is a lét s a tél.

szeretet(t) gombócként dózerolok,
ide-oda gurítgatok
(egy hógolyót, egy tűzgolyót).
Hó, ha hó! Hahó!
Legyen szép a napotok!

:-)