2013. november 17., vasárnap

Öngyogyó

Olvasom egy régi blogtárs jegyzetét, megindítóak sorai. Nem a panaszkodást érzem, hanem hogy valóban megoldást keresne. Ezért bátorkodom hozzászólni, és ahogy elkezdtem írni a kommentet, éreztem, hogy magamnak is tartozom ezzel, így hát poszt lett belőle..

Jelentem, jól vagyok! Lehetnék jobban is, de ez most elég, mert lehetnék (voltam) rosszabbul is!


Betegségek időszaka volt ez az utóbbi 3 év. Jó, hogy leszoktam a bagóról.
  Magam is ezeken mentem át: a fogaimmal, a tüdőmmel, a felső és alsóbb légúti betegségekkel, nőgyógyászati problémákkal, körbejártam az okokat és az orvosokat, elmentem egy jól képzett!, tapasztalt  természetgyógyászhoz,de igazán semmim sem beteg csak...

mindenből van kicsi, néha magas vérnyomás, időnként elmúlni nem akaró erős szívdobogás, fáradtság, nehézlégzés, kissé megnagyobbodott szív, de nem szívelégtelenség, egy tüdőgyulladást lábon kihordtam, 2 évig küzdöttem vele, vagyis nem kellett volna, az allergia már a sajtra, tejfölre, túróra, pirospaprikára, fűszerekre is jelentkezik, nemcsak a pollenekre, aztán gondoltam egyet. Teljes labor, a koleszterin magas, a májam kacsamáj, és le kell adnom a súlyomból, amit a hormontabletták miatt és a jóízű, de rossz étkezési szokásaim! és a légszomjam miatti mozgáshiány miatt sitty-sutty felszedtem és akkor most nagy gázban vagyok. A változó kor, vagy akár csak 40 felett nem igazán alkalmas a fogyásra. Egészen máshogy működik a test  és hát egy külön macera.

No akkor tükör. 3 évvel ezelőtt mit mutatott?
Stresszes vagyok, betojok, hiszékeny, jót akaró, dühös, értetlen, szeretetlen, mi van még, kevés a pénzem. ÉS molett!

És akkor mi van most? Már nem járok orvosokhoz, elég volt.


Visznek a mindennapok, a biciklizés beépített napi  tevékenység. Nem bírnám a különösebben erős fizikai terhelést, néha a minden naposat sem, de a napi 30 perc biciklizés marad, nem eszem sokat, mégse mozdult sokáig semmi, tehát akkor máshogy kezdtem neki: 

Rendbe tettem a lelki okokat (kegyetlenül őszintén magammal szemben!), s a fejemben elhatározás született, magam teszek magamért.
Akkor éppen a nőgyógyászt is felkerestem a rákszűrés és a mammográfia miatt, aki végül kisegített a diagnózissal!

Az erős antibiotikumok mellékhatása: legyengült immunrendszer. Ami ugye bármilyen betegséget bevonz pluszba.
Pont.

Tehát ez az alapbetegség és sajnos a kusza lélek is rátesz, belejátszik...

Ami a legfurább, nem a nagy dózisú  C vitamin a megoldás, de én is szedem, csak nem bírja a pénztárcám.  A nagy dózis C vitamin a vesére lehet káros (a vese, mert más nem maradt, már nyáron is belejátszott a lábdagadásba), apránkét és rengeteg vízzel együtt kell szedni, de magam áttértem az aszkorbinsavra, tizedannyiba kerül és nem bántja a gyomrom. A Magne B6 drága, nem hatékony és csak aludnék folyton tőle. /Akkor már ugye inkább egy sör. Azt még a munkahelyi doki írta fel anno, recepre, kóros felfázásaimra, ráadásul nyugtató és altató. :-))  Persze a sört is elhagytam, csak nagyon ritkán, ha nagyon gáz a felfázás, vagy veletek iszom!/


Szóval a muszáj-szednem-antibiotikumok, amiket ezekre a betegségekre 3 éven át hosszasan, majd legutoljára nyáron, a 3 héten át tartó gennyes foggyulladásra szedtem (ami végül is magától fakadt ki,!és sajna lórugások másnak, semmit se használtak, viszont) hatalmás károkat okoztak a szervezetemben, az immunrendszeremben, mivel probiotikumok ?! nélkül szedtem.

/Egyszerűen fogalmam sincs, melyik a jó, hirtelen annyi lett belőlük... orvos meg külön erről nem beszél. Szegény nővérem is megjárta ezt az utat, tőle tanultam ezt./
 
Közben kaptam külső, tüneti és belső okokra visszavezetett gyógyszeres kezelést az antibiotikumok szedése miatt elszaporodott gombás fertőzések miatt, rettenetesen sok pénzért, de az legalább valamennyire megérte, mostantól semmilyen antibiotikumot nem szedek, még a felfázásra is Uragin cseppeket időnként (drága, de nincs mellékhatása) és gyógyteákat, füveket, amik  igen..., mint halottnak a csók... úgyhogy nem egyszerű, de ez van... marad a mozgás, a mozgás , a mozgás és a kevesebb étel és a kevesebb stressz!!!!!.

Vagyis az új cél: le kell fogyni, de lassacskán, váltani kell, és kikerülni a pénz és a boldogtalan emberek lehúzó hatóköréből, de gyorsan.

Ugyanis csak attól, hogy kicsit megfogyatkozom, a betegségek kb 70-80 %-a eltűnik, az orvosom és a természetgyógyászom szavai és a magam hite szerint is. A pénz csak eszköz, nem cél, most kevesebb van, elfogadtam.


No de a lényeg!

A lelki méregtelenítésre is kell időt szánnom! Kocogás és kacagás a gyógyszer a prof. Bagdi Emőke szerint. És én is ezt gondolom, igen.

A derű a lélek oxigénje és a test kézzel fogható oxigénje.A kocogás depresszióoldó, hangulatjavító, önbizalomserkentő. Már ha megy. Vacak a bokám, a térdem, az izületeim, marad valami más,
Én biciklizéssel, kikapcsoló sétával helyettesítem, amíg a súlyom és az alapjáraton gyors pulzusom kicsit lejjebb nem megy, akkor majd bírja talán a térdem is.
Próbálom, nem, ez kevés, rajta vagyok és akarom a baráti, munka-, családi és a párkapcsolatomat tisztázni, rendezni, és a szeretetet magamban a helyére tenni, magam felé és mások felé megtalálni. Rettenetes nagy erő lehet, ha valaki szeret, és ha valakit szerethetsz, ha valakiben például magadban bízhatsz és számíthatsz a párodra, a gyerekeidre és viszont!!



No ezt a sokat csak azért írtam le, hogy lássátok, amiket idefirkálok a blogomba, mind-mind kőkemény útkeresése a betegségek elviselésére, rehabilitálásra, vagyis együtt élni megváltoztathatatlan dolgokkal.
Elengedni ami bánt, sért, és keresni és elfogadni az újat, bármerre is induljak el..
Megválni merni attól, ami hamis, ami hazug, s ami a markában akar tartani, ami függésbe taszít.

Nem okos tanácsokat szeretnék adni, egyszerűen évek óta valóban benne vagyok valamiben, amit semmilyen orvos nem tud helyettem rendbe rakni, rakás pénz ment el gyógyszerre, tüneti kezelésekre, de az okok.... azok rejtve maradtak...  mert a koleszterinre, és a női bajokra diéta, a fáradtságra és immunhiányra meg ... a rossz kapcsolatokra... halálesetek feldolgozására... nincs gyógyszerük..

Amit most a nagydózisú C vitamin kapszulák helyett szedek (nőgyógyászati tanács):

Echinácia cseppek és Grapefruitmag cseppek C vitaminnal, kúraszerűen, sokáig. 3500 Ft a havi adag plusz az allergia gyógyszer 3200, a mostani legjobb kombinált Lendin (tüdőgyogyó írta) és rengeteg friss gyümölcs, főleg alma, és MOZGÁS. Lassú, gyors, lépcsőzés, akármilyen!
...  és a tejtermékek kizárása. Lemondás igen. Nem örülök neki, de ez van.

Minden nap olvasok valamit, ami derűs hangulatban tart vagy elgondolkodhatom rajta vagy csak egyszerűen szép és jó érezni, látni. Jobban érzem magam nemcsak lélekben, fizikailag is, ki hinné!!

Haladok. Bizakodom. Optimizmusom megalapozott már, mert megteszem, ami tőlem telik, amit meg tudok tenni és még plusz egy csöppel többet is tudok már.

Így már maradok javíthatatlan optimista, továbbra is tisztogatom és gyógyítgatom a lelkem, a gondolataim és  a szervezetem.A stresszt most kizártam. Nem engedem be. Nem engedem meg, hogy bárki kihasználjon vagy hibáztasson feleslegesen. Nem vállalok be áldozatot és pluszmunkát, ha nem bírom, vagy csak a pénz miatt, mert a nemszeretem munkák sosem hoztak jó eredményt, és a pénz, a fodrász, a szép ruhák... sajnos ki kell ábrándítanom bárkit is, egy idő után elenyészően kevéssé, és semmivé válnak.

Váltottam. Mindent. Hozzáállást. Életet.

Nagyon szeretek séta közben fotózni, gép nélkül is: csak úgy megfigyelni és magamba szívni szép és jó dolgokat. Imádom a filmeket, filmevő vagyok.... :-) Kikapcsol!

A pénzem nem lesz több, a munkám hál' istennek igen, ez tart éberen. És a párom szeretete, a gyerekeim és a barátaim mosolya. Igyekszem nekik meghálálni.

Mindent, amink van csak akkor becsülünk meg igazán, amikor elvesztettük.
Így hát már jobban figyelek a barátaimra, magamra és a munkámra, és nem vagyok hajlandó magam feláldozni magam és mások oltárán.

Kívánom, kedves blogtárs, hogy pihenhess, építhesd magad, amikor csak teheted - úgy értem, igenis szakíts erre időt! -, hogy töltsd fel a lelked életszépítő, egyszerű és ingyenes dolgokkal is és amennyire csak lehet, kizárd a stresszel járó helyzeteket, értékeld önmagad, keresd mi ad sikerélményt, valld be mi az, ami lehúz, dolgozz rajta, és rakd a helyére azt, hogy mit is akarsz valójában. Rengeteget számít, ha te is akarod! Sőt. Anélkül nem megy.


A kiszolgáltatottságot és a törődő ránk figyelés hiányát nagyon nehezen viseli az ember lánya, kell hát tennünk azért, hogy az életünkben mi legyünk a főszereplők. És talán egy másvalakiében sem alárendelt szerepet kell majd játszanunk. (... és hogy ki ne maradjanak a klasszikusok: cselekvés és a reményhal hátán úszni jó, és hogy a szarokrája sem rossz gyógyszer időnként.)

Köszönöm, ha elolvastad.
Tiszta szívből kívánom mindenkinek, magunknak,  hogy keresse és lelje meg azt az utat, amit szeret, ami örömöt ad, derűs mosolyra húzza szívünk és szánk, ami szeretetet ad és épít, ami kivisz fura, lehúzó örvény-szerű állapotainkból!

******

Az okokról, hogy miért lettem beteg, miért kellett annyi antibiotikumot szednem: nehezen engedek el.
Veszteségeim?

7 megjegyzés:

boróka írta...

Elolvastam. Nagyon szeretlek.
Köszönöm, hogy mellettem állsz.
Pusza

márti írta...

Ölelés!

tépem - lépem

nagyon nem egyszerű...

zsuzsa kiraly írta...

Márti! A gyógyszer nagyon egyszerű az összes bajra! Lesz@..rom tabletta, naponta 3x1:) Kitartás, jó irányba haladsz!Pusszantalak!

márti írta...

Sokunknak szól(hat)na.

márti írta...

Köszi Zsuzsi!

Alkalmazom, ügyesen!
Tanulok!

:-))

Töprengő írta...

Nehéz három éved volt, de nekünk mindig próbáltad a mosolyodat, lelkesedésedet adni. Adjon neked erőt, hogy vagyunk jó néhányan, akik elfogadunk és szeretünk soványan és molettként, pihent és fáradt állapotodban, egészségesen és betegen, józanul és magas alkoholtartalommal egyaránt! Ölellek!

márti írta...

Hát egy jó kis kocsmatúra ránk férne!
Bár a pénztárcám nem lájkolja.

:-)))