2013. október 19., szombat

By the way

Már oly sokszor megfordítottam a világom, hogy tudom, időről időre, újabb fordulatot kell venni.
Van valami, amit azonban mindig ugyanúgy csináltam.

Na megyek mosogatni... :-))


"...De L. néni szavai azért szöget ütöttek a fejemben: szeret mosogatni, mert gyors, látványos eredményt ad, és egyszerű feladat.
Aztán G. mesélte, hogy ha valaki terápiára jön hozzá, és az a baja, hogy nincs eléggé "leföldelve", vagy depressziós, akkor a mosogatást írja fel neki "receptre". Ezt is azért jól megjegyeztem.
Az elmúlt időkben elég nehéz volt az életem (most is az). Sok nehéz, sokszor teljesíthetetlen feladat, átláthatatlan helyzetek, bonyolult, hosszantartó ügyek, nehezen értékelhető eredmények, kétes "sikerek".
...És ekkor ráéreztem a mosogatás ízére.

Valami, ami egyszerű, teljesíthető, és azonnali eredményt ad.
Halom mosatlanhegyek, reménytelennek tűnő helyzet a konyhában: én csak nekilátok, és fél óra alatt minden ragyog, helyükre kerülnek a dolgok, és mindeközben elfelejtve a sok gondot, belefeledkezve a tányérhegyekbe, anélkül, hogy gondolkodnék, hatalmas felismerésekre jutok.
Közben tűnődöm csendesen, és mint egy rendes zen-szerzetes:
csak mosogatok, amikor mosogatok..."

Minden "jó" gondolat a csendben születik... ha megtöltöm a szívemmel, hamar válasz jön. Mivel várom, ezért észreveszem.

:-)



1 megjegyzés:

orbigabi írta...

Így született meg Mrs Marple... Agatha néni is utálta a mosogatást. Közben mindig gyilkos gondolatai támadtak. Nem akarsz Te is regényt írni?