2013. szeptember 6., péntek

Csukd be a szemed s álmodj sötét fellegeidre kék eget! :-)


Vajon te hogyan éled meg az öregedést, az utolsó napok, hetek, évek magányát szépnek vagy borzasztónak véled? Mennyire érted meg?

Vajon ha többedszerre olvassuk az alábbi novellákat, barátságosabbnak tűnik-e az elmúlás, vagy még inkább menekülnénk saját magunk elől is?

Számtalan kishalál keresztezi utunk, s eszmék, mik fortélyos félelemben tartanak minket kisembereket.

Hagyjuk?

Vajon eljutunk e az utolsó előtti pillanatban odáig, hogy nem az az igazi kérdés, van-e élet a halál után, hanem hogy van-e élet a halál előtt.
Hogy tényleg éltünk-e szívünk szerint, szívünk melegével, elménk józan tisztaságával, s bolondságainkat sírva, majd vidáman viselni. Vajon mikor érünk meg arra, hogy semmit nem vihetünk magaddal, csak az emlékeinket, mik jövőnket alakító múltunk, vagyis a jelenünk. Emlékeink, s benne lelkünk, önmagunk. S jövőnk, ha hagytunk valamit örökségként - szívekben...

Ne, ne nekem válaszolj. Ezt egyszer neked is meg kell tudnod válaszolni. Természetesen nem most. És nem itt.

Rengeteg mindent kaptam ingyen, valamit vissza is szeretnék juttatni.


2013. szeptember 4., szerda

élek - szem/lélek

Vers-sellő ha lehetnék
folyton csak vers-ellnék
mint hal a vízben ellenék
senkinek se kellenék

szemben lennék, ellentét
szemen fennék, füllenték
fületlenül? fenn lennék
fülesen? fennen lenn ennék

:-)

(Karbantartási munkálatok miatti vízhiányom ihletett,
...ráadásul éhes vagyok...:-)
egyébként jól vagyok!)

2013. szeptember 3., kedd

Látszatváltozás


 
Nem el- és kikerülni, hanem előidézni kell a fájdalmat, ami markában tart. Amitől szorongunk, félünk, senkinek se érezzük magunkat, s görcsösen igyekszünk az élet más területein elérni valamit.
Valamit. Ami rendszerint semmi.

Minden mindennel összefügg. Magánéleti válságaink kihatnak a munkánkra, avatott szem keresés nélkül is óhatatlanul észreveszi az igazi gondot. Később már mások előtt sem lesz jótékony-szagú a fedőlepel. Letagadhatatlan, kár ezzel áltatni magunkat. Látszatváltozás. Kényszertúlélés.

Nem kerülni, hanem előidézni kell a fájdalmat, ami függésben, szorongásban tart. Meg kell élni, máshogy kell látni, el kell engedni, újra kell születni. Többször. Ahány mély fájdalom van a szívünkben, annyiszor kell szembenéznünk vele: a fájdalommal, s nem eltemetni! Soha, de soha nem élhetünk teljes életet, míg ezek a sötét fellegek érzelmi teherként nyomakodnak fel, soha nem leszünk képesek gödrünkből a kék eget meglátni. 3D-s látásunk 2 dimenziósra fogyott, holott 4 dimenzióba kellett volna repülnünk. A 4. dimenzió, ami a szeretet, ami egyben végtelen idő és tér.
Nem kerülni, hanem előidézni kell azt, amitől félünk. Ott állni egy bezárt, sötét, nehéz kapu előtt, s benyitni próbálni, kilincset, fogást keresni. Bevallani, bevállalni, azt mondani: ma nem megy, de holnap újból megpróbálom.

Amíg a seb gennyes, soha nem lesz semmi sem könnyebb. Amikor már vérzik, akkor már hamar és fájdalom nélkül heged.

"Aki szorong valamitől, ne kerülje, hanem menjen szembe vele.
Aki fél az eleséstől, tanuljon meg esni. Aki éhezik, annak ne adományt, hanem munkát adjunk.
A védőoltások a valódi változás mintapéldái, csak nem gondolunk bele, milyen paradox is ez. Félünk a fertőzésektől, ezért - igaz csak enyhén - de megfertőzzük magunkat.
Valódi változás akkor történik, ha a dolog lényegét értjük meg. Korábban mindenki szembeszállt Napóleonnal, és veszített. Kutuzov úgy verte meg, hogy nem bocsátkozott vele csatába. Ha valaki fogyni akar, azt kell megértse, miért eszik annyit. Minden szenvedélyt és függést a körülmények és a körülmények kiváltotta viselkedés tart fenn. Nem az a változás, ha minden marad a régiben, csak mi "erősek" próbálunk lenni. A körülmények hatalma végül mindig erősebbnek bizonyul.
Hanem változtassunk a körülményeken. A valódi változtatás mindig a dolgok jelentésére, üzenetére irányul, a látszatváltozás a dolgokra magukra. A látszatváltoztatás konzerválja, sőt súlyosbítja a problémát. Nem tud aludni? Ne akarjon aludni. Tanuljon meg relaxálni, és relaxáljon reggelig. Tuti, hogy közben el fog aludni. De csak mert nem akart. Le akar fogyni? Ne fogyni akarjon. Éljen érdekesebb életet, s majd alig jut eszébe enni. És merjen éhes lenni, hisz sok ember ettől fél, s ezt megelőzendő tömi magát. Fedezze fel a éhség új ízét.

Hogyan kezdjük az újévet?

Eddig mindig meg akartunk változni. Ezt általában úgy képzeltük, hogy most végre majd összeszedjük akaraterőnket, meg majd erősek leszünk, meg majd nem tűrjük tovább. De ami nem megy akaraterővel, az ritkán megy még nagyobb akaraterővel. Az igazi változás olykor a megváltozásról való lemondás.
Na jó, de akkor mi legyen helyette? Az elfogadás. Fogadjuk el, hogy lehet nikotinéhséggel is élni, hogy lehet éhesnek lenni, hogy lehet szorongani ("rosszul lenni", ahogy a pánikosok mondják), és fogadjuk el, hogy a másik olyan, amilyen.

A nagy dolgok itt, vagyis ezután kezdődnek." (Szendi Gábor) *

***
Kapcsol-a-tőr.
Kapcsolat-őr.
A szavak őrők vagy tőrök.

Nélküled nem megy. Helyetted nem megy. Csak Veled megy.



/***
*Az ember, aki szembement a hatalommal és törvényszerűen "vesztett" a depresszióipar és a gyógyszerlobbi ellen, akit a paleoétrend "kitalálása" miatt hülyének néznek, akit a Nő felemelkedése és tündöklése c. könyve magasba emelt - annak a kevésnek, aki nyitottan keresgélt, aki  ... aki az idő rövid történetét más megvilágításban mutatta, aki a párkapcsolatokat párbaj nélkülinek láttatja, akit...




ha gondoljátok, olvassatok el, és talán kezdjétek ezzel a cikkel:

2013. szeptember 2., hétfő

a jövő emlékei

nem tudunk mindenkin segíteni,
de mindenki tud segíteni valakin

" Ha segíteni már nincs mód a bajon,
adj túl minden keserves sóhajon
Ki azon jajgat, ami megesett,
a régi bajhoz újat keresett "
/ W. Shakespeare /

"A pénz jön, megy. Nem fontos.
Az emberek a fontosak.
Akik itt és most velünk vannak."
(Fast Five)

*****

az idő, a kérlelhetetlen, ami nincs
az idő, ami nevet rajtunk és nagy kincs
a múlt, jelen, jövő egy spiráltincs
bárhol átjárható, nyitható kilincs

Mi lesz jövőnk?
Múltunk bélyegét viselve,
elviselve, kitekintve,
jelen érzetünk értelme,

múltunk így lesz jövőnk,
akár tudod, akár nem.
Hasítva a pillanatot
parány lesz a végtelen.

Holott lehetne fordítva is...
Csak el kellene képzelni:
szorongások nélkül élni s
néha felülről átgondolni!

Ha félsz attól, hát úgy lesz!
Gondolataid erős rezgések!!
Megrengetik határaid,
s ÍGY - elérik az álmaid!
:-)

idézgetős

"Legyél te a változás, melyet látni akarsz a világban!" - Gandhi

"Én vagyok a hibás, ha nem tetsző dolgokat látok a világban?"
"Ezt neked kell tudnod.Lehet szidni pl. a kormányt (nem szoktam és nem is szeretném, ha bárki politizálna!), de minden kormány az adott ország embereinek a kivetülése. Ugyanez érvényes világ szinten is."


Nagyon érdekes képet találtam.

"And what we expect to see.
We see what we look for..if we look for trouble, for eg, that's what we'll see, if we look for negative, that's what we'll see but if we look for positive then that's what we'll see. "

"I saw a beautiful butterfly today in the parking lot of family dollar. For me, the butterfly resembled good living and I was inspired. Then I wondered if anyone else in that parking lot saw the butterfly."

"Very true. Thus when your prejudices seem to be reinforced by your lived experience, beware of how you self-selected that experience by your expectations. Likewise, if we prefer to live in the present and see what is objectively real (see the world as it is rather than "as we are"), we have to let go of expectations regarding what we will see. It is possible, and ever so worthwhile!"  


"Egyszer egy hétpettyes katicabogárka,
 Elindult megnézni mi van a világban,
 Hívta a gyöngyvirág, hívta a vadrózsa,
 Ide is meg oda is, bekukkant egy szóra.
 Nagybajuszú cincérek sétálgatni mentek,
 A tóparti szúnyogok kalapot emeltek,
 Estére elszunnyadt katicabogárka,
 Az éjjeli pillangó haza talicskázta"
"Egyszer egy hétpettyes katicabogárka,
Elindult megnézni mi van a világban,
Hívta a gyöngyvirág, hívta a vadrózsa,
Ide is meg oda is, bekukkant egy szóra.

Nagybajuszú cincérek sétálgatni mentek,
A tóparti szúnyogok kalapot emeltek,
Estére elszunnyadt katicabogárka,
Az éjjeli pillangó haza talicskázta"