2013. április 12., péntek

Statika

Nagyon szépet olvastam Polcz Alaine-ről. A téma bizarr, horror, azt az utolsó 1 percet  próbálja kiismerni, megismertetni, megérteni, és ezáltal elfogadtatni, ciróka és maróka nélkül, egyenesen és bele a közepébe, ami mindenkinek elkövetkezik.Polcz A. hitt. Nem, nem a vallásban, keretek közt, hanem abban, hogy valami megértése közelebb visz az elfogadáshoz. Halálul tanulni vajon mennyi idő? Csak egy élet.

Túl sokat találkozom mostanában a témával. Anya sem lesz fiatalabb.

3 megjegyzés:

boróka írta...

Így érett fejjel csodás olvasmány polc Alaine. Fiatalon képzeld nem szerettem. Írt egy szakácskönyvet is az utolsó éveiben. Igazán kedvemre való receptekkel.

márti írta...

No azt még nem láttam! Köszönöm!

stali írta...

Halálul tanulni - talán akkor, ha életet már tanultál. Mert adja magát, hiszen része annak, amit életként kapunk/teszünk.
Még sosem haltam meg úgy, hogy arra emlékeznék. Most azt mondom, nincs bennem félelem, sem elfordulás. Természetes, mint maga az élet. Mégis, anyám halála is megviselt, bár nem a szokásos (elvárt?) módon.