2013. április 16., kedd

Ránc helyett tánc

Ezt is látnotok kell:

http://www.youtube.com/watch?v=uIV6mNGTIP4&feature=player_embedded


A szeretés fiatalít. Ahogy az ölelés is széppé tesz. S ahogy a szemedben is mosoly csillog, ha méltatlan helyzetekből kiszállsz, s szállni és ragyogni fogsz.

Hogy mi a méltatlan? Szélmalomharcot vívni, indulatokkal. Olyanná válsz, mint amik ellen harcolsz.
Hogy mi a méltatlan? Szeretni szív nélkül. Ölelni vágy nélkül. Élni mosoly nélkül.
Hogy mi a méltatlan? Elfelejteni, hogy az élet ajándék. Játék. Lengőajtó. Ütés. Váltás. Itt kopogtat ajtónkon a kaszás, s mi csak játszmázunk, álcázunk, sóvárgunk, só(t)várunk.

S közben elsuhan felettünk az élet. A méltó. Fenébe az érzésekkel, kiáltod. Mindent olyan bonyolulttá tesz. Pedig csak fenébe a mérgeddel. Csúnyává és öreggé tesz.
Elhagynak s elfordulnak.
S a végén már magadnak se kellesz.

Ez az igazán méltatlan.

Nincsenek megjegyzések: