2013. március 15., péntek

hózik

Nézek bután... ezerrel hívták fel a figyelmet: az időjárás nem járható idejű lesz...
A vízszintesen fújó hó emléket ébreszt: egy szépet, mikor Kedves elém jött, mikor nem vártam.

Életemben nem voltam olyan boldog.


***

Várom a keddet. A múlt héten Norvégiába, Lisszabonba, és a Kanári szigetekre utaztam. Mások képeiben, képeivel, emlékeiben. Oly sok élményt kaptak, fel sem lehet talán dolgozni. De továbbadni, arra érdemesnek, de jó is az.

Várom a keddet. A lányom jön haza, messziföldről, haza.

Várom a keddet. Addig nézem a vízszínesen szűnni nem akaró, szüntelenül színtelent, s ami csak egyetlen szín. A színen mi emberek, porszemek. Szemporként szállunk.A semmibe. Mi csak egy csavarintás és már(t)is fekvő lesz. Nyolcas.

Nem vizes nyolcas.
Havas végtelen.

Várom a vasárnapot. 26 éves lesz az elsőnek ajándékba kapott. Aranygaluska lesz neki az ajándék.

Várom a holnapot.
Várom a mát.
Várom. 
Várrom.

Használom hát a pillanatot: adok bele.

2 megjegyzés:

boróka írta...

Mindjárt itt lesz a leányzó! Addig pedig gyönyörködhetsz a nem mindennapi télben, így március havában. :)

márti írta...

Meglesz! köszönöm!