2013. március 11., hétfő

A tavasz 17 rossz érzésű pillanata


Wass Albertről folyik a szó. Úgy értem egy szó. Egy cimke: rossz.
"Ja az egy náci. Annál már csak egy rosszabb van a liberális."

"Nem az számít mit mond, hanem hogy ki mondja."

Megosztó személyiségek. Magunkat is megoszt. Emlékeztet magunkban valamire, amit nem szeretünk.

Mindig magam vagyok a szűrő, s nem szűrhetek más helyett, másnak!

Csak magamtól távolodhatok el vagy kerülhetek közelebb...

Mindig az számít: bennem hogyan csapódik le! És azt hogy adom tovább...

Ha idáig elolvastál, szép.
Ha ezt is el mered, akár jobb is lehet a napod.
****
Nincs csodálatosabb, mikor valaki beismeri, van lelke, ismeri, lelkiismerete. Hogy vannak érzései (magamat bántó, másokat bántó), vannak rossz gondolatai, vannak rossz szokásai, rossz reakciói, rossz hangvétele, nem bájos oldala: rossz napja
.
Nincs csodálatosabb, mint mikor valaki méltósággal és köszönettel viseli történéseit, tapasztalásait (hibáit).
Nincs emberibb, mint ha valaki mer könnyezni. Mer nem politizálni. Meri vállalni a korát. Meri vállalni a hibáit. Meri vállalni a gyengeségét, méltósággal. Meri élni az élhetetlennek tűnőt. Mer szembesülni. Mer vitázni. Mer meghallgatni. Nem elhallgatni. Tudja, mikor kell  hallgatni. S tudja, mikor kell beszélni.

Egy szóval: Mer elfogadni.

Meri összerakni, mi miért történt, hol élte holtsávjait, hol volt vétkes, hol bűnös, hol volt gyáva, hol volt gyenge.
Meri utána összerakni, hol volt bátor: más már rég feladta volna, hol volt bölcs, erős, türelmes: az már rég belém rúgott volna, kiosztott volna...hol volt "erős": felemelem, most egy jó szóra, tettre van szüksége.

Mer szeretni (képes tolerálni, később el is fogadni, megbékélni, kibékülni, magunkkal is).  Ez a legnehezebb. Emiatt borul fel mindig a kényes egyensúly.

Kell a belső egyensúly. A kisugárzás. Ahhoz meg a besugárzás. :-)

És kell a külső is. Mi magunk is jók vagyunk és rosszak. /Csak jók? Csak rosszak? Nem gondolom/
De a világ is csak jó és rossz. Így együtt.
 
Nem attól leszel szerethetőbb, jobb, ha lefogysz!! 
Nem attól leszel szép, ha felveszel egy magassarkút, közben nevetnivaló a járásod benne.
Nem attól leszel okos, (el)ismert, ha másokat letorkolsz.
Nem attól fognak tényleg szeretni, elfogadni, ha másoknak megfelelsz.
Nem attól leszel különb, hogy másokat bekasztnizol, lenácizol, lekomministázol...

Kompenzálsz. Automatikusan. A belső egyensúly hiánya, felborulása miatt.

Te még/már erre immunis vagy? Leszarod? Hülyeségnek tartod? 
Engem tartsz hülyének? Vagy azokat mind, akik erről gajdolnak?
A másikat teszed kritikadobozba és címkézed meg?
Mit gondolsz, magadat ezzel nem címkézed meg???

Mindenki magából indul ki és magához hasonlítja a dolgokat. Úgy ítél, ahogy él. Ahogy bánnak vele. Ahogy bántak vele.

Ha idáig elolvastál, elismerés!
Ha ezt is el mered, jobb lehet a napod.

*****

Filmek
...
Zene...
Könyvek
...

Aztán... csinálj egy titkos blogot, félelmeidnek. (NEM tartozik másra, míg meg nem érted őket. Ráadásul kivetíted.)

Merülj beléjük, ne fuss el előlük.
Ha belemerültél, bűnvádat érzel, hogy mindenkinél rosszabb vagy, hogy másokra rossz hatással vagy, hogy csapnivaló anya, apa, gyerek (voltál), férj, feleség, pár, munkatárs stb. vagy...

Aztán vedd számon, kibe mennyit gondolsz bele magadból. Kire mennyire vetíted rá a mérged. A félelmed. Az aggodalmad. A sajnálatod. Az irigységed. Az elvárásaid.

Aztán vedd számon, ki mennyire hatott rád. Kire kellett volna figyeljél, kire nem.


És rájössz. Ha téged nem fogadnak el, te sem fogadtad el őket.
És rájössz, ha te izgulsz, ők is azt fognak.
És rájössz, ha szeretni akarod őket, magad kell előbb megszeretned az összes gyávaságoddal és félelmeddel és gyengeségeddel és elvárásoddal együtt.



Mert eljön az idő, mikor nem várhatod el mástól, hogy olyan legyen, úgy tegyen, úgy gondolkozzon, mint te.

Aztán eljön az idő, hogy megszereted magad, s a világgal már nem lesz gondod. Elfogadod: más, másképp, máshogy. Te, magad, bárhogy, jó hogy!



 ****************        
http://tobbvagy.hu/velemenyek-rabsagaban/


Vélemények rabságában
 

"Nem tudjuk a dolgokat kezelni? Félünk attól, hogy kicsúszik a kezünkből az egész? Olvastuk, hogy ezek mind nekünk üzennek, de nem hisszük el. Spirituális maszlag. Ja. A realitást kell tekinteni. Meg a valóságot. Még, hogy azok értünk vannak, akikkel problémánk van? Ki veszi ezt be? Minek váltsunk nézőpontot, akkor esetleg már nem látszana problémának, sokkal inkább lehetőségnek. Vicces lenne. Tudnánk mi azt kezelni?"



********************

4 megjegyzés:

boróka írta...

Természetesen elolvastam. Jó volt. Ráadásul hozzám szól. Érdemes volt elolvasni.
Köszönöm.

márti írta...

Mindannyiunknak szól!

És annak, aki javítani akar, mert már látja, van mit.

Hidd el, idáig eljutni csak a nehéz!

boróka írta...

Tudom, hogy mindenkinek szól. Csak ma különösen fontosak voltak számomra ezek a mondandók. Emiatt írtam, hogy nekem szólt, mert a ki nem mondott vágyaim teljesültek az olvasásakor. :)

márti írta...

Nagyon érdekes ez a hullám, valahonnan máshonnan indult és a te "bevállalom, félek" bejegyzésed tett pontot magamban. Kell erről írni!

Kell.

Most bűn lenne hallgatni.