2012. december 31., hétfő

Jelek

Velem számtalanszor előfordult már,... hogy olyan jeleket kapok, amik egyértelműek, merre is tovább, ha épp kétségeim vannak. (Néha külön is kívánom...)

Például egy régi ismerősbe futok és egy mondata megragad, és már tudom is, mit kell tennem.

Vagy egy újságcikk, benne egy pontosan olyan képpel, ami előremozdít.

Vagy például egy illat is felhoz régi emlékeket és a szívem máris tudja, mit akar az agyam súgni.

Vagy egy könyv, ami épp ott nyílik ki, ahol nekem való mondatok vannak.

De a legérdekesebb a Dr. House epizódjai voltak. Mindig pont olyanokba bukkantam, amik pontosan mutatták, miben is vagyok...

:-))

De legyen az akár egy munkainterjú. Na arról aztán tudnék mesélni, hogyan kaptam meg állásokat vagy hogyan kaptam sorozatosan a pofon-jeleket, hogy hé, menj már innen, tönkremész!! :-))

A test ösztönei és a lélek megérzései csodálatosak, pláne ha összhangban vannak és együttműködik a szív és a józan ész!


Mindenkinek azt kívánom, hogy lelje meg a saját lelkében a dallamot, a táncot, a szépet, a csodát.
Kívánom, hogy munkában, szerelemben mindenki találja meg önmagát, a másik építését is megcélozva ezen felül.

Kívánom, hogy észrevegyétek a jeleket, mik úton tartanak, megerősítenek, visszaigazolnak, vagy új irányba indítanak.

Kapcsoljatok ki, igyatok, egyetek, érezzétek jól magatokat, szeressetek, szeressétek meg a munkátokat, ha egy kicsit bele is fáradtatok, szeressétek meg a párotok, lélekben akár, adjatok neki, adjatok, és adjatok, és a másik szeme jelezze, hogy jól tettétek. Gömbbé váltok.

A szeretet összetör. Kisebbre, tömörebbre, simábbra, szebbre, finomabbra.
.
Kerekebbre.

BUÉK!


2012. december 28., péntek

Number one leves

Ma a lencse a téma. Ki, hogyan, miért úgy, miért ne úgy, csepp mustárral, á, dehogy, ecettel, á, nem, lisztszórással, á dehogy, csak tejföllel..., á, habarni és rántani, á... tuti mind jó! De...

Én meg sima egytálételben gondolkozom. De persze lehet két tál is. Sőt.Két egytál. Vagy egy kéttál.

1. terv: székelykáposzta
2. terv: lencsefőzelék

3. terv:  1. + 2. ... A napokban kipróbálom a két egytál ételt egy tálban. Egy lábosban. Kezem-lábam, lelkem, paradicsomom, savam-borsom benne lesz. Na meg az anyag, rendesen fűszerezve!

2 in1 leves, No.1. - káposztás lencse, (a la gulyás):
.
Hozzávalók 4-3 és fél-5 főre:
arasznyi darab füstölt paprikás kolbász vagy füstölt husi, vagy pörköltalapon kockákra vágott comb, lapocka - kb. 74,514 dkg
1 fej hagyma- hmm... inkább 2, na jó 3 - mit veszthetünk...!
fél kg savanyú káposzta - á, legyen egy kiló, nem kinyomva, és a levével!
2 marék lencse - csak az íze kedvéért akár 3-4 is, és persze maroktól is függ...
.
Fűszerek: szokásos, ízlés szerint, babér, kömény, só, bors, bármi, mindent bele... maradék virsli (de a végén csak), a, inkább ne... hűtőben/spájzban/gyerek szobájában  talált további száraz és fonnyadt kolbász ...
a tálaláshoz farmföl, vagy natúr joghurt, kefír, TEJFÖL, mustár, ecet, friss kenyér, jókedv, fehérbor, szóda, kártya, zene.
.
Elkészítés: pörkölt alap, husi fonnyaszt, vagy nem fonnyaszt csak megfuttat, mert füstölt-főtt, majd minden bele: káposzta, leve, lencse, fűszerezve, majd vízzel színig töltve, szeretgetve, kóstolgatva, lefedve, dudorászva, gyöngyözve... . Kb. 1 óra.  Na jó, míg elolvaslak titeket és megírok egy-két posztot. Úgyhogy plusz egy fél. Lessük, kóstoljuk, szeressük. Magunkat is. A másikat is!

Hát akkor mentem. Sóért. Az valahogy elfogyott. Borsot meg már nem török. Törött az már, más orra alá már minek.... :-) Falra hányt bors, ó!

Number one! - Mindent bele!

Borral főzök. Néha az ételbe is teszek. :-)

:-))))))))))

2012. december 27., csütörtök

Ünnep után ...



... dermesztő néhány hely. Üres és közönyös, fáradt és unott, nyafogós vagy érzelgős, panaszkodó vagy fikázó, ostoba vagy sötét, hőbörgő vagy dühös, mintha ... mintha meg sem érintette volna őket valami, az a valami, ami nem a kézzel fogható, de mégis ajándék.


Jó volt az ünnepek hangjában, gyertyafényében, csendjében pár napig élni. Jó úgy élni, hogy előtte is karácsony van. És utána is. A szívekben. Örülök, hogy vagytok TI nekem.

Igen, ez az ünnep a szegények számára nem ünnep - mondják.
Kilopják a pénzt a zsebünkből!
Megvezetnek!
Elárulnak!

Hagyjuk? Hagyjuk. Egy ideig...  Hőbörgünk? Feleslegesen. Értelmetlenül. Valami más kell... !


Szomorú lettem. Mintha hátrafelé mennénk. Mit mennénk, rohannánk! Szaltóznánk!



2012. december 20., csütörtök

12.20

"EGY AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓ CIKKE MAGYARORSZÁGRÓL
Van a Balkánon egy állam, amely önmagával határos. Ahol a legszebb nők élnek, mégis csökken a népesség. Ahol a munkanélküliek dolgoznak a legtöbbet, ahol a legtermékenyebb földön éhező emberek élnek. Ahol a vonatok menetrend szerint késnek.
Ahol mindenki focizik, mégis vízilabdában, kosárlabdában, kézilabdában és
röplabdában jeleskednek. Ahol mindenki siet a munkába, de senki sem érkezik be időre. Ahol a nyolcórás munkaidő tizenkét órás. Ahol az egészségügyi ellátás ingyenes, de a gyógykezelés drága. Ahol az újságírók szabadon írhatnak bármit, amit parancsba kapnak.
...Ahol a világválság állampolgárságot kapott. Ahol a közbeszerzések titkosak, az államtitkok nyilvánosak. Ahol a háborúk sosem érnek véget. Ahol a történelem naponta megismétlődik. Ahol a leggazdagabbak azok, akik egy napot sem dolgoztak. Ahol a külföldi valuta felváltotta a hazait. Ahol az emberek megünneplik a családi védszent napját, de káromolják Istent. Ahol az okosakat, értetlenségből, bolondnak nézik, a bolondokat meg tehetségesnek. Ahol az írástudatlanok írják a történelmet. Ahol a törvények törvénytelenek, az anarchia pedig normális állapot. Ahol a hatalom megveti a polgárokat, mint nem kívánatos tanúkat.
Ahol a jövőből élnek, mert a jelenhez nincs joguk. Ahol mindenki mindenkire mosolyog, de senki senkinek nem jóakarója. Ahol a bírósági eljárások tovább tartanak, mint egy élet. Ahol az árvíz a talajöntözés egyetlen módja. Ahol megidézik a diktátort, a demokráciát pedig a hülyék adójának tekintik. Ahol úgy gondolják, az ország annál jobban fejlődik, minél jobban visszafejlődik. Ahol nem vagy normális, ha nem bolondultál meg. Ahol csak azért élsz, hogy meghalj. Ahol az idő végtelen, és a butaság múlhatatlan…"



Szomorú.  Mintha egy elfagyó nép, elfogyó hazájában élnék, akár rólunk szól, akár nem.Nem, nem gondolom, hogy ezen hőbörgéssel vagy tüntetéssel lehet már segíteni. Kevés már a türelem, nem segít a jó szándék.A harag bennünket nehezít. Elveszi éleslátásunk és erőnk, hogy arra figyeljünk, amink még megvan!
Egyszerűen csak a fejekben kéne rendet tenni, hogy a tiszta lelkiismeret ne legyen olyan nagy hiánycikk.

 ***************************

Frissítés:

http://www.urbanlegends.hu/2012/12/egy-amerikai-ujsagiro-cikke-magyarorszagrol/




2012. december 18., kedd

Titkos doboz

Nyílik az ajtó, a hűvös eső bekísér egy rég látott embert. Lekerül a kabát, keresi a székét, de az már foglalt, így hát kimegy. Rágyújt, hogy legyen ok. Csak úgy egyedül. Ritkán látom már, jóban voltunk.

Régebben ez a  lány az asztal mögött ült, a sarokban. Közvetlen, kellemes, nyitott szívű ember volt. Hosszú haja engedelmesen göndörödött vállára, ruhája egyszerű, s szelíd mosoly játszott az arcával. Firkált. Sokszor firkált, mindig ugyanazt. Házat, tetővel. Szépen kanyarodtak a cserépnek gondolt vonalak a tetőn, keze füstöt kavart a kéménybe, a sarokba gubbasztó felhő gömbölyült, alulról kibújó nappal és a madarak se maradtak le, igaz, csak egy hullámvonallal, az égről. Egy pszaki is megdicsérné a fáit!

2012. december 17., hétfő

Nátha ellen




Igyál teát, sokat,.................................................. Kiverseltem magam,
s kívánom,..............................................................jöhetnek a filmek,
valaki olyan adja neked,.....................................takarítok, mosok, varrok,
ki szeretettel telve,............................................... mindjárt itt a péntek.

csak arra gondol,..........................................................Utolsó a hajrá,      
jól essen ez neked........................................................ünnepet várok,
Ha nincs ilyen,.............................................................öleléssel készül,
hát légy magad!...........................................................a sok ajándok.

S válassz mellé filmet,...................................................Engem hajtogat
olyat, mit szeretsz,....................................................egy kedves könyv,
felemel, ha nézed,...........................................................hajtogatnám,
mint ahogy te a kanalat,...................................................de nincs több!

s a poharat,............................................................... Szép ünnepet,
ízzel telve éledsz, ..................................................................várót,
újra és újra,.......................................................................békéset
nátha, távozz kérlek!............................................................és áldót.

:-))




Írjatok sokat,
szépet,
hadd teljék
a lélek!

:-))))))))))))

Ellentétek


Vajon a bizonytalanság bizonyossága mikor lesz nyertes?
Vajon a halál az élet előtt mikor lesz édes?
Vajon tényleg fontos-e tudni, hogy van-e a halál után élet?
Csak akkor tudjuk meg a választ, mikor már nem ez érdekes.

Vajon az alázat mitől lesz harcos s az elfogadás mikor csap be?
Mitől függ, mi a hazug, s mi a rossz? Mitől függ, hogy élek?
Mitől függök s mennyire? Nyugtomban is vérzek, érted-e?
Kalapomban hordom álmom? Akkor kabátom is lélek.

S vajon mikor vagy szelíd vad és mikor vad áldozat, bátran gyenge?
Mikor azt mondom, ennyi nem elég, mert ennél többet érdemlek?
Mikor azt mondom ennyi elég, másnak vagy magamnak elég-e?
Vagy csak halkan utazom e hangos világban és gyilkos hősként elégek.

Semmi nem volt kár egy percért, s láthatóvá vált a lélek,
Állóhullám lettem, mikor idegen lett lényed,
Már nem látom szemedben holnapom, s nem is kértem,
Holdam lettél napom, égből érve földig, örökké égben égek!

S bár időnk véges, a szeretet mégis időtlen.
Poklodat tükrözve küldesz engem mennybe,
Izzó tenyered küld hűvös üzenetet, ez kell nekem,
Ez visz és hajt előre, s engedem: ellentétek.

Egyszer el kell mennem hazulról, hogy hazaérhessek,
Hogy feloldódhassak, szét kell szakadnom benned,
A választ keresed, de más szemében leled,
De az igazad magadban, s kereszted már mással sem cseréled.

Vajon mennyit is a súlya 1000 ölelésnek,
Pont annyi, mint egynek, akitől reméled.
Hány utolsó, utolsóbb, legutolsóbb 17 másodperc az élet?
Mekkora a szó és a ritmus hatalma, mit végre igaznak érzel?

Táncra kér-e álmod, s lépkedsz is-e érte?.
Vagy semmivé válik a lélek, s mindenné a vétek.
Versbe szedem lábam, gabalyodik is menten,
Elmegyek hát sóért, mert a bolt bezár, tűntem.*

*Árnyékod is fényes, s fénybe zártam lelkem.  

2012.
világvége helyett év vége

**************

Nem olvastam most senkit,
csak magamat hallgattam,
kellett az a csend, mi kifakadhat,
s jól esnek most tőletek is a szavak.

S az sem baj, ha senki nem olvassa versem,
hisz ez csak az én egész mindenem,
bárkinek is tetszik, akárki is kérem,
senki vagyok, s csak valaki az, ki megfejthet.

:-))


Boldog új életet, békés új évet kívánok Mindannyiónknak!
A verselést, még az is lehet, abbahagytam! :-))

Nagyszeretettel:
kisjunik


*************************************************
 Ellentétek

 
"Mindig csak az van, ami van.
Mindig csak az nincs, ami nincs.
Mindig csak az nincs, ami van.
Mindig csak az van, ami nincs.

Ami van, folyton változó.
Ami nincs, folyton ugyanaz.
Ami nincs, folyton változó.
Ami van, folyton ugyanaz.

A mozdulatlan nem mozog.
A nyughatatlan nem pihen.
A mozdulatlan is mozog.
A nyughatatlan is pihen.

Aki él, az életben él.
Aki holt, nem él soha már.
Aki él, a halálban él.
Aki holt, nem hal soha már.

Ha nem érted: jobban figyelj.
Ha érted: hallgass, menj tovább.
Ha érted: többé ne figyelj.
Ha nem érted: hagyd s menj tovább."

/Weöres Sándor/



2012. december 16., vasárnap

e-zek

s fecsegek veletek  ...

- Legyen kellemes ested, gyermekem! 


 - : )))​ Eszegetek, kellemesen teregetek, remekelek s csepp sert teszek "belembe", kedvemre... egészégedre!

 - Elmerengtem menne-e ez nekem... eme rengeteg e, teljesen eltemet engem... de kedvem lelem benne...gyertek, gyertek keblemre :

- Hehe, de melenget engemet kedvetek  

 
- Nem megy ez nekem, keservesen fecsegek és eszemet (lelkem?)keresem. Nem lelem. 


- Rendben! Legyen nekem, s Neked egy kellemes ested! Mert ezt szeretem! Nem ellenkezem! Veletek leszek, Veletek lelkendezek, rengeteg kellemes eledelt eszem, s lefetyelek, nyeldeklek mellette rendesen, de nem ejtem eszemet egy vederbe...
Nem tehetem.
Egye fene, ezt ezennel befejezem! 


- Hegyre ment Ember! Veled nem lehet versenyre kelnem, megnyerted :) Vesszen remek versem, mert e-s kedvem nem lelem, s fejemben rengeteg lepke repked... de nem feledem erre rebbent kezedet, melyet ezennel meglengetek.... kellemes reggeled legyen, de ne feledd, eszedet vedredben megleled :)


- Ez lehetetlen   e remek versek szertelen kedvemet keresve vederbe terelve eszemet, egyre nevetek s nevetek  
 

- Eszedet keresed? ne tedd? felesleges s lehetetlen... lelked vesztetted vederben, megleled, ne feledd, eszed félretedd...
 

- Hegyre ment ember, lefetyelj, kell nekem e csepp, de nyelvemen reked e ser... s nevetek, nevetek  :)))​)

- Menyecske... ezerlelked repked, kedves, cselleng, keresve keresed medred, melyben eszed s lelked egyben rendben   fejet fel, nevess!
 

- Kedves s. ezerfele keresve sem leled eszement lelked, szeretlek!!!!
 

- Kedvesemnek... szerelmes lelked velem repked, veled megyek,jer keblemre, reszketek, felesleges rebegned: szeretlek,lelkem nem feled, ébred, esztelen-eszetlen eszesen érez... merre tekeregsz, kedvtelen nem leszek, helyed leled e rengetegben, mellettem, kedvem keresd, mert letekerlek, s lepke leszek   ...  
...ehelyett kedvvel s merengve teregetek.... s szeretve nevetek...  :)))​
 

- Menjek hegyre? Legyek kedves? Szeresselek benneteket? hehe... persze  
...megyek s lefetyelek - e helyen... rengeteg eset, helyzet s ember lesz velem, ez kedves nekem...
...remek emberek - szemezgetek...
 

- Kellemesen teljen ested! Rendre emlékezz szeretettel emberedre, gyermekedre!
Fényesen legyen veled eme eszme: szeretet .
Eredjen meg nyelved e szerelemben. Teljesedjen be tested melege,ereje, kelleme, fennségessége. Kedvesed nyerje el kezed!
Szenteste béke legyen benned és veled!
Szeretettel rebegem, legyen ereje szerelemnek, évednek reményednek!
 

... Lelkem remeg, rebeg, neked, veled! szeretettel  
 ... kedves emberek szeretete-e helyen engem felemel....repkedek.....​
 

- Szeretnek, lelkem szerethet, fecsegtem eleget, legyen elegetek, ne kelljen mese, sem lehetetlen, erre legyen eszetek, kedvetek, szemetek, telhetetlenek ne legyetek, szeressetek...  nevessetek, legyetek kedvesek, béke nekem s nektek  )))​

beeee...
(fent emlegetett képemhez)

Remek, (nagy karácsonyi ölelés) szeretet-hetet Nektek!

Szertelen eszed tereld mederbe, s lelked ereszd, engedd, reptesd!
Szeress, nevess, jegyzed?

Te felleled-e ebben e versben remek megjegyzésedet? 

******************************************
megjegyzés kerekedett!

:-))





2012. december 12., szerda

3D relax

" Az Egon & Dönci-t – az első magyar egész estés 3D-animációs filmet – mindennemű állami támogatás nélkül, másfél év alatt készítette a mindössze tucatnyi lelkes tehetségből álló kommuna.org „fedőnevű” alkotócsoport.  Könnyed, klipszerű stílusa ellenére olyan globális problémákat feszeget, mint a környezetszennyezés, túlnépesedés és elidegenedés lehetséges jövőbeli hatásai." Wikipedia

75 perc, Magyar Ádám 2007-es filmje
 2008-ban díjat nyert: Golden Butterfly, kategória: Best Short Technical or Artistic Achievements

A figurák szerethetők, a zene jó, a téma, amiről valóban szól, aktuális, igaz, a közepe kicsit leül, de ez nem is baj, hisz relaxálni jó! (Vagy pisilni menni... rágcsát készíteni, vérmérséklettől függ és opcionális...)

Love install

Fénykép: Love one another and help others to rise to higher levels, simply by pouring out love. Love is infectious and the greatest healing energy.

Sathya Sai Baba 

Artwork: Freydoon Rassouli
Love one another and help others to rise to higher levels, simply by pouring out love. Love is infectious and the greatest healing energy.

Sathya Sai Baba

Artwork: Freydoon Rassouli




2012. december 10., hétfő

csak egy maradhat

Na de hova tűnnek a piros golyók?
Elnyeli őket a fekete lyuk... amit te hozol létre, először (klikk valamelyik golyóra), majd ráklikkelsz egy olyan piros golyóra, amely  átugorva egy másikat pont a lyukba esik, s eltüntetheted majdnem mindet egy-egy lyukban, szép sorban.





Lányomnak

Kívánom, hogy mindig tudj mosolyogni!
Magadon is! :-)
Hogy tudd elengedni, ami bánt.
Hogy lásd meg, miért is munkálsz,
s az életed úgy nézd, mint az ételed,
s csokoládéba képzeld az epret!

Hogy időd, képzeleted, lelked
legyen a legnagyobb kincsed,
s ezt a kincset
egy olyan férfinak add,
mint Temagad!
Ne add lejjebb!
Megérdemled! Ölellek!










"Egy férfi találkozik egy nővel, forgószél viszi őket az ágyba, másnap reggel nem húznak el ketten tízfelé, hanem azontúl közös pohárban tartják a fogkefét. Idővel tán majd a fogsorukat is." V.Fable



2012. december 9., vasárnap

Amikor a Hold eltakarja a napot

Amikor a hold eltakarja a napot
Az egyik körbejár, pontosan, mindig ugyanúgy.A másik szeszélyes, folyton változik.Örök társak az égbolton, örök ellenfelek.És néha a hold eltakarja a napot.
    


A barátom volt. Nem tudtam róla, mi a kedvenc itala, mikor van a születésnapja, vagy mondjuk azt, hogy tüsszög-e a kutyaszőrtől, és azt hiszem, ezzel ő is ugyanígy volt velem kapcsolatban. Túl ritkán találkoztunk ahhoz, hogy ilyen jelentéktelen dolgokról beszélgessünk.


     Mégis jobban ismert engem bárkinél, s én is mindenki másnál jobban ismertem őt.
     Szinte mindenben különböztünk, ezért a beszélgetéseinket inkább ádáz vitáknak kellene hívnom. Ő szenvedélyes volt és szórakozott. Én szerettem magamat nyugodtnak és összeszedettnek tudni. Ő lelkesedett mindenért, ami régi. Én mindenért, ami új. Engem megkereszteltek, őt nem. Én hitetlen felsőbbséggel csak nevettem mindenféle vallásos áhítaton. Ő minden vallásból összecsipegette magának, ami épp a kedvére való volt.
    Egy dologban azonban nagyon hasonlítottunk: egyformán makacsul védtük a magunk igazát. A találkozásaink rendszerint úgy végződtek, hogy az egyikünk – általában ő – dühösen felpattant, és köszönés nélkül faképnél hagyta a másikat.
    Egy este, amikor körülöttünk a társaság nagyszerűen mulatott, mi pedig még elég józannak éreztük magunkat az újabb összecsapáshoz, letelepedtem mellé, és vártam.
    – Besötétedett – mondta nagy sokára.
    – Igen, általában ez szokott történni a nap végén. Vagy ma másra számítottál?
    – Azt hiszem, mi emberek valaha szerettük a sötétséget – ringatta magát abba a lírai hangulatba, ami annyira jellemző volt rá. – Éjszaka volt, a hold világított nekünk. Vadásztunk, táncoltunk és szeretkeztünk a holdfényben. Azután valaki elvetette az első magot, és onnantól kezdve a napot kellett imádni. Nem volt már tánc a csillagok alatt, csak kemény munka nappal és kimerült alvás éjjel. Elfelejtettük, milyen puha és biztonságos az éjszaka. Elfelejtettük a holdat.

2012. december 8., szombat

ball clock - hull a pelyhes





Egészkor nézzétek, akkor aztán hullanak a (hó)golyók!


A hópelyhek is fraktálok! Szeretem ezt az időt. :-))

Idő / Szeretet / Dimenziók

Hogyan jutok el a fraktálokból (töredezett, apró, kicsiny rész) a töredezettség-mentesítésig, egy elsőre nagyon is másnak tűnő dimenzióba... akinek van ideje, kedve... olvassa el. Fogalmam sincs, mi vezette a kezem. Még egyszer le sem tudnám talán ugyanúgy  írni. Bár, így vagyok a többi posztommal is... :-)) Ki érti ezt...? :-)

Maths in Nature
1985 körül találkoztam először velük: a fraktálokkal. A számítástechnika birodalmában.

Aztán közben szeretágazott szerteágazott az út, máshonnan is megtaláltam őket. Vagy ők találtak meg engem.


Hogy mik is a fraktálok? Jó kérdés...

2012. december 7., péntek

Jó éjt!

Rámzuhant a világ. Kitárult és rám hull minden kincse. Kitátom a  szám és a hópihék, mind más és más mintában, mintha belém ivódnának. Énné válnának. Belém költöznének. A percek pillanatokká zsugorodnak, a pillanatok órákká tűnnek.

átlátszó kristályok csillognak szelíden
az ijedten kapaszkodó csöpp leveleken
a melengető nap kószál fölöttem
s varázsolják őket gyémánttá nekem...

Elfogyó magány




(Natitól!) :-))
Vigyázat, verselek!
:-))

2012. december 6., csütörtök

Familiar spirals

Így Miklós nap táján meglepem magam kedvenc képeimmel és témámmal :-) Bocs azoktól, akiknek már tele van ezzel a hóci(pő)jük... :-))

Ismerős spirálok, fraktálok:



"Őszi avar lennék
vagy még inkább hópihe,
érinthetően érinthetetlen,
pici és törékeny,
fehér íven megtörő,
pillantások elől
rejtőző fraktálfelhő.

Meleg tenyérbe zárva
kipillantanék a világra
s nem számítana más,
csak hogy kié az ujjbegy,
amely lassan végigbarangol
a fájó törésvonalakon."

/http://www.poet.hu/tag/icon./

tenger kavicsa



 :-))

Pihe-puha kavicságy,
húzza-vonja kagylóját,
kinyílik, ha nem lesed,
csukódik, ha sürgeted.

:-))



2012. december 4., kedd

A hold könnye

Egy öreg farkas élt egy erdőben. Magányos volt egész életében... Egyetlen társa volt csupán: a sápadt Hold.

Farkas apót szerette az erdő minden lakója. Szerették őt az erdei szellemek is. A szél szívesen borzolta kopott bundáját, amit a langyos eső mosott olykor tisztára, hogy aztán a nap jótékony, meleg sugarai szárítsák meg azt. Farkas apó mégis magányosan élt. Minden éjjel kiült az erdő szélére, ahol azok különös fák nőttek, amelyeknek mintha apró csillagok izzottak volna az ágain. A hegyek fölött sápadtan ragyogott a Hold. Farkas apó csak ült az erdő szélén, hallgatta az erdei rovarok zenéjét, és gondolataiba merülve nézte a Holdat. Azon tűnődött, mi az oka annak hogy ő annyira magányos. Miért nincs egyetlen társa évek óta? Benne van a hiba? A hosszú évek megkeményítették az öreg farkas szívét, ilyenkor mégis könnybe lábadtak szemei. És oly bánatosan nézett a sápadt Holdra, hogy az is majd elsírta magát. Talán a Holdtól várta a választ. De a Hold csak ringott a csillagok alatt, örök némaságba burkolózva.

Kavicsok és emberek

"Valami örök tovasuhogás valami csöndbe, puha végtelenbe, valami tegnap, mely mintha ma lenne, valami vízalatti ragyogás, valami messze, panasznéma gyász, valami jaj, melynek már nincs keserve, valami vágy s a vágy tilalma benne, valami könnyű, szellőhalk varázs, valami, ami nem is valami, valami még kevesebb, az, ami valami tűntén kezd csak sejleni, valami lassú, árnyhűs rejtelem, valami, ami újúl szüntelen, valami gyors, lőtt seb a szivemen." (Szabó Lőrinc: Valami örök)

No, akkor járjunk a dolgok... elejére...

A megfelelési kényszer, a maximalizmus, az elvárások, a túlzott remény, a hormonok talmi játéka, az öröm hajszolása vagy épp sóvárgása... mind mind csapda...

2012. december 3., hétfő

Ének a Holdon

"Gyönyörűt láttam, édeset,
elképzeltem egy gyenge rózsát.
Elbámészkodtam s rám esett,
mint nagy darab kő, a valóság."
(József Attila)

*********************************

Sírtam is volna egy keveset
de már azt sem tudok, csak nevetek.
Az a kő csak énbennem van,
s ha elfagy, elfogyok lassan.

Öröm nem kelt addig életre,
míg a fájdalom nem tanít móresre,
míg a csend zaja üli meg fülem,
s jé, a némaságban pille libben.

Mutatja édes szürkeségét,
üres dallamát és feketeségét s
titkon teríti rám bíbor palástját,
s csak nevet... na bírod már a súlyát?

Én meg némán csak hallgatom,
lágy szellővé válik napom,
kék napom színez narancsot,
fordított a világ, hová jutok.

(Folyt köv. Boltba megyek paradicsomért... meg novellát olvasni...)

Szemem tükrében csillog hangod,
kezed melegében ég a lélek,
egónk nyűszít s tovább lépked,
fátyolos urát keresi a lélek.

Esőcseppbe hull a fény,
s fénybe lebben könnyem,
lényem széthasad menten,
éltem, éreztem, értem.

Zabolátlan hangok, fojtón folytok,
bennem lüktet dallamotok,
s az enyém mégis meglel engem,
hisz' kerestem és beengedtem.

*************************************
Mert a rejtett dallam, mi enyém
örök,
s csak ha táncolok, lelem
köröm.


Jó barátim várnak,
paradicsomom várhat,
lesz még készen élet,
sóval jó ... és kérek! ... .

:-)

:-))))))))))

Bocs... :-))